Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

pályáját képezik, díjmentesen átadja. A barcikai kisrakodó építményeiért 65 000 Kkártalanítási összeget, s a barcikai ingatlanokért négyszögölenként 2 K-t kér. Hajlandóa vasútépítéshez bányában termelt követ adni, m 3 -ként 1 K-ért.A MÁV a 65 000 K-s megváltást nem fogadta el, s így a rendes nyomtáv kiépítéseismét elaludt, s újra csak 1921. május 24-én került napirendre, amikor bizottságállapította meg szükségességét azzal, hogy a terveknek napi 1500 t szállításraés 20 t-s vagonok továbbítására kell kt i szülniök.A nagymérvű létszámcsökkenés (54,03%) a termelési eredményeket kedvezőtlenülbefolyásolta. Az üzemek folytonosságát célzó katonai munkásosztagok nemvoltak megszervezve (9), illetve a munkásoknak a hadiszolgáltatási törvény alapjánvaló lekötése iránt nem történt azonnali intézkedés.Ennek pótlására a bevonult munkások helyett a külszíni bányászatban mégtermelő munkahelyeken is nőket és hadifoglyokat alkalmaztak. 1915-ben 150,1916-ban 300, 1917-ben 270, 1918-ban 193 volt a Rudabányai) alkalmazott hadifoglyokszáma, akik túlnyomórészt oroszok voltak.Akadályozta a termelést a nagyobb brizanciájú repesztőanyagok beszerzéséneknehézsége is (9), Rudabányán a 2. sz. Nobel dinamitot használták, melyet aháborús viszonyok miatt nem tudtak beszerezni. E hiány csak az üzem katonaifelügyelet alá való helyezésével szűnt meg.Az 1916. évi közgyűlés már a tisztviselők és alkalmazottak újabb hadi drágaságipótlékául megszavazott 1 havi fizetésről emlékezik meg.ioi7. A hadiállapottal kapcsolatos vasútforgalmi korlátozások, vonalzárlatok ésmás szállítási nehézségek állandóan éreztették termelést zavaró hatásukat.Ehhez járultak még a munkások élelmezésének növekvő nehézségei, amelyeketa hatóságok csak csökkenteni voltak képesek.Évről-évre fokozódott az anyaghiány, robbanóanyagban, gyújtózsinórban stb.A növekvő kokszhiány a kohók működését s így a vasércfelhasználást csökkentette.1917/18-ban az üzemi élelemtár jellege megváltozott, és mint bérkiegészítőtényező működött, amely a bérek mértéktelen emelkedését volt hivatva fékezniazzal, hogy a létfenntartási szükségleteket a dolgozók részére megszerezte, és mérsékeltáron elosztotta.1918. 1918 márciusában panaszbizottság vizsgálta felül a munkásság ellátását éskeresetét- Ennek eredményeként 60% drágasági pótlék, továbbá műszakonkintés családtagonként 40 fillér segély fizetésére kötelezte a társulatot, elrendelve, hogya legfontosabb élelmiszereket az 1917. évi árakon kell kiadni.1918 augusztusában a witkowitzi társaság Kállai Géza oki. bánya- és közgazdaságimérnököt nevezte ki rudabányai bányaigazgatónak, A 34 éves fiatal bányaigazgatómunkájának irányításával továbbra is Hönsch Árpádot bízták meg. Kállaiigen nagy lendülettel fogott az egyre nehezedő ellátási viszonyok leküzdéséhez ésa bányászat fejlesztéséhez.1918. október 1-től 10 évre bérbe vette báró Radvánszky Kálmántól és RadvánszkyRéláné, szül. gróf Tisza Paulától az Ormospusztától É-ra a rudabányaivölgyben fekvő 710 magyar hold kiterjedésű, ún, kisormosi gazdaságot. A bérletiösszeg magyar holdanként és évenként 50 K volt. A területből 446 hold szántóföldés rét, 2f>4 hold legelő volt.Célja a bérlettel a rudabányai dolgozók ellátásának a nagyon bizonytalan közellátástólvaló függetlenítése. A felszerelés nélküli gazdaságot rendbehozták, és amezőgazdasági művelésen kívül az állattenyésztést is bevezették.