Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

BarnavasérctáblásatSorszámCu Pb CM Hg As Sb Sr Co Ni V Cr Ll Ga5. nv! ny (ny) o 0 o ? o (ny) o (nv) ? 7 ? o7. (ny)+•f n y o IlY ny o o (1 o O o o9. (ny) •o (ny) 0 o > ? o ? 0 7 (ny) 0 o o10. (ny) ö íny) í o o («y) ? ny 7 ny ny o ? 012. nv o (ny) + (ny) o n\ T (ny) 7 7?ny ("1 o o15. (ny) o (ny) 0 (1 o (nv) (ny) 7 o 3 ny 0 7 (ny)17. ny n y (ny) 0 o o ? o (ny) (ny) J ny 0 a 5törő — termális oldatok idézték elő. Az átalakítás lényege: 1. pátvasérc esetébena metaszomatikus ,,sziderit" romboéderes kristályainak felbontása, kristályrácsábabeépült szennyezéseinek kioldása és a tiszta FeCGyanyag sugaras-gömbös átkristályosítása;2. barnavasérc esetében az érc limonitos részeinek vísszaredukálásaés a FeC0 3kristályosítása az oldható szennyezések eltávolításával.Az átalakulás mindkét esetben az oldó hatás érvényesülésén fordul meg. A metaszomatikusérctcstek az ércképződés utóhatásaként feltörő termák számára sokkalkevésbé bizonyultak átjárhatónak, mint az egykori dolomit kiindulási-anyag.A szferosziderites átalakulás tehát főként a termavezető hasadékok környezetéreszorítkozott, s viszonylag ritkán, hasadékokkal sűrűn átjárt és termával bővenellátott érctest esetében terjedt ki annak teljes tömegére.Ebből következik, hogy önálló szferosziderites érctestről Rudabányán csak néhányesetben beszélhetünk, ezeknek is ritkább hasadékhálózat közeiben van érintetlenülmaradt magjuk". Legtöbbször a pát- vagy barnavasérctestet átjáró hasadékokkörnyezetében találunk változó szélességben szferosziderites részleteket.A szferosziderites érc fő szerkezeti jellemvonása a likacsosság. Találó is ráa rudabányai bányászelnevezés: salakos érc. Az érc valóban salakszerű az apróbbnagyobb,gömbölyű vagy elnyúlt üregek tömegétől. A „salakosodást", az üregekkeletkezését az eredeti ércanyag jelentős részének kioldása s a megmaradó részanyagtömörüléssel járó szerkezeti átépítődése tette lehetővé. Az üregek alakjában,nagyságában, elrendeződésében a hasadékok felőli .átjárhatóság jut kifejezésre.A szferosziderites érc érintkezése az át nem alakult ércanyaggal a hasadék- és repedéshálózat„udvarának" megfelelően karéjos és az átmenet többnyire fokozatos.Ahol a szferoszideritesedés a pátszegélyt is elérte, ott az jelentős anyagi és szerkezetiváltozáson ment keresztül. A szideritnek szferoszideritté, a piritnek markazittá(melnikovittá) való átalakulása, valamint a barit porlódóvá válása a szegélyfinomsávos szerkezetét egyenetlenebbé, elágazóvá tette. A pátszegély szferoszideritesedéseszerkezetét általánosságban lazábbá, likacsossá, morzsálódóvá tette.Likacsosság jellemző az áthalmozással képződött szferosziderites érctömegekreis. Ezeknél a likacsok gyakran nagyobbak, olykor (különösen a felső-pannóniai alapképződményben)sokszögletűek, s eloszlásukban, irányítottságukban rétegességpadosságjut kifejezésre.Szövet. A másodlagos vasércfajták kialakulásának redukciós környezetbenlejátszódó (szferoszideritképző) folyamata nem kevésbé bonyolult, mint a barna¬vasércképződés, így a szferosziderites érc szöveti változatossága sem kisebb azénál.A szferosziderites érc építő elemei apróbb-nagyobb, sugaras-rostos szerkezetű,