Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A magyar államkincstár elvesztette erdélyi vasércbányáit és vaskohóit. Felvidékimagyar magánérdekeltségű vasércbányák érceit is kezdetben nehéz volt a vámhatáronáthozni. (Rima: Alsósajó, Rozsnyó, Luciabánya, Vashegy). A hazai ózdi és diósgyőrikohók szempontjából döntő jelentőségűvé vált a rudabányai vasércbánya, így akormányzat egyrészről az érc kivitele elé akadályokat gördített, másrészről az államnagy lendülettel megkezdte a hazai vasérckutatást, főleg a Bodva völgyéhez csatlakozóan,a rudabánya—martonyi csapásvonal mentén.A bányatársulat jogainak megvédése érdekében már 1918-ban Égerszögön ésTeresztenyén 15 záttkutatmányt jelentett be, és az állami vasérckutatásokat állandófigyelemmel kísérte.Ily előzmények után és körülmények között hívták össze Rudabányára a 35.bányatársulati közgyűlést 1921 november 23-ra. A közgyűlés az 1916/17, 1917/18,1918/19. és 1919/20. üzemévi jelentéseket és zárszámadást tárgyalta, amely utóbbiaz infláció miatt már csak alárendelt jelentőségű volt. Ekkor határozták el, hogyaz üzemévi elszámolásról a naptári évire térnek át (táblázatainkban ez időtől fogvaaz adatok így szerepelnek). A megmaradt levelezésből megállapítható, hogy a 20-asévek elején még kisebb mennyiségű ércet szállítottak Witkowitzba (II«. táblázat).1920. március 1-vel került Rudabányára dr. Görgő Tibor bányaorvos. Kiválószaktudása, lelkiismeretessége és szorgalma egészségügyi vonatkozásban nemcsakhelyben, de a környéken is elismerést szerzett munkájának, amellyel kiemelkedőeredményeket ért el a TBC elleni küzdelem és az általános egészségügy terén. A 35éve folytatott munkáját ma is közmegbecsülés veszi körül.1921. évben jelentették be az Adolf és 1922-ben az Árpád védnevű bányatelkeketadományozásra. Az Adolf előkészített, rézmentes ércvagyonát Kállai 61 232t-ra, az Árpádét 31 824 t-ra becsülte. Az Árpád, Andrássy I.-től Ny-ra, az AdolfK-re fekszik.Az említett közgyűlés határozta el a kurityáni villamosközpont és a kurityán—rudabányai távvezeték megépítését. A gazdaságossági számítások ugyanis aztmutatták, hogy kedvezőbb a társulat saját termelésű selejtszenét a bányánál villamosenergiatermelésére felhasználni és távvezetéken biztosítani a vasércbányaenergiaellátását, mint a jobbminőségű szenet Rudabányára vasúton szállítani, sgyengébb teljesítményű kazánokban, gőzgépben és generátorban áramtermelésrefelhasználni. Ezt a megoldást támasztotta alá az is, hogy Kurityánban a szénbányafejlesztése is villamos energiaigényt jelentett,A kurityáni szénbánya vagyona 1921. december 31-én 8 millió tonna volt.A 9 km-es kurityán—rudabányai távvezeték a szükséges transzformátorral,15 000 voltos kapcsolóberendezéssel és villamosközponttal 1922-ben megépült, dea rudabányai villamosközpont üzemét a kurityáni központ kis teljesítménye miatt,továbbra is tartani kellett.A szénbánya vállalatok termelést okozása érdekében az eladott szén után feláratszámíthattak, s az így befolyó összeget részben saját hasznukra, részben bányaberuházasokra és mun káslak ás ok építésére f ordíth at t ák. E z tet te lehet ő vé egyfelől a villamosközpont megépítését, másfelől a továbbhanyatló vasércbányászat támogatását.Az ózdi kohók kokszhiány miatt hidegen állottak, a külföldi ércszállítás jelentéktelenvolt, s mégsem kellett 1920-ban a vasércbányával leállni.Az élelmezési viszonyok javítása és az önellátás fokozása céljából Kállai a szalmafeltáróépület átalakításával malmot létesített, amely haté)sági ellenőrzés mellett15%-os kiőrléssel dolgozott. A gabonafélék darálásáért 12% vámot szedett, A malom