Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

1 gépész1 kerékkezelő (lásd 3. ábra)2 íő a kotrógép mellett, akik a kotrógép kanalából kihullott anyagot a csillébe lapátolták,1 kocsis 1 lóval5 főa hányon 6 medílöürítő1 kocsis 1 lóvaL6 főI mozdonyvezetőí váltókezelő fiúí vasiitfenntartó1 felvigyázó7 főÖsszesen 18 fő, 2 ló, 1 mozdony.Igyekeztek egy támadási helyen legalább 2 kotrógéppel dolgoztatni, mert afelügyelet és a szállítás közös létszámmal volt megoldható.Egy kotrógép teljesítménye jó időben akár télen akár nyáron 280—300 m 3volt, vagyis 11 órás műszakban 1 főre 16—18 tömör m 3 illetve 24,6—27,7 lazam 3 jutott. Hosszú éves tapasztalatok alapján ugyanis a lazulási együttható 1,54volt.Míg az elmúlt időszakban főleg a kiszárított — pörkölt — barnavasérc kerültelszállításra, addig ez időtől fogva fokozatosan a nyers barnavasérc szállítása kerültelőtérbe.A pörkölendő érc a szállítószintről, a pörkölőkemencéken keresztül haladvaérkezett az alsó rakodószintre. A nyersérc elszállításához a szintkülönbség kiegyenlítéséreféksiklóberendezcst létesítettek. Az ércrakodót a polyánkai bányavasútivégállomással ez kötötte Össze, s így az érc csúszdákon való nehézkes, aprózódástelőidéző csúsztatása megszűnt, és a csilléből közvetlenül iparvasúti kocsikba lehetettdönteni.A csilléket nem egyenként, hanem 5 csilléből álló vonatonként fékezték le arakodó szintjére,lítoá. A 24. közgyűlés foglalkozott első ízben Rudabánya vízellátásával. Megbíztaaz igazgatóságot, hogy szakértővel vizsgáltassa meg a környékbeli vízszerzés lehetőségét,s amennyiben ehhez fúrás szükséges biztosítsa ennek kivitelét. Bíztatóeredmények esetén artézi kút fúrását tervezték.Ugyanezen alkalommal határozták el a rudabányai villamos központ 100LE-s egységgel való kibővítését 45 000 K beruházási költséggel, de az üzemköltségterhére. Ugyancsak üzemszámla terhére kívántak beszerezni egy barnaszéntüzelésűmozdonyt is a Lokomotívgyár R. T.-től 12 800 K-ért.A Felsőkelecsény felé vezető út mellett kétcsaládos, négyszobás lakóház építéséhez25 000 K előirányzattal hozzájárultak.Az 1904/05 üzemév termelési költségei növekedtek. Bár a kitakarítás kisebbmennyiségű, ami javíthatná az önköltséget, egyéb tényezők azonban növekedtek.A letakarítás csökkenését a létszámhiány és a szilárdabb fedőkőzetek következtébenleállított kotrógép okozta.A nagyobb robbanóanyagfogyasztás, a beruházásoknak az üzemköltségre történőelszámolása stb. jelentős költségemelkedést eredményezett. A munkások kivándorlásaváltozatlanul tartott. A toborzás csak igen ritkán volt eredményes,s ezért a munkások biztosításának legtermészetesebb módjához, béremeléshez folyamodtak.