Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A vasúti vágányzat zúzott kavicsba ágyazott, .1,2 ín liosszú tölgy talpfákon,23.,8-os sínnel épült.A munkamenet az volt, hogy a márgában kihajtott vágatrészt ideiglenes fenyőbányafával biztosították, és kihajtása kb. 25 — 30 m-rel előzte meg a falazást. Ezzelelértük, hogy még mielőtt bányanedvesség következtében a márga duzzadása ésnyomása észrevehetően megkezdődött volna, a szelvényt falazással el lehetett zárni,.s az ideiglenes biztosítás anyagát teljes egészében visszanyerve, többszörösen fellehetett használni. Igen nagy figyelmet fordítottunk a falazat mögötti rész tökéletestömedékelésére.Az altáró fent említett szakaszának kifalazására kb. 3 306 000 clb téglát5700 q cementet4250 m 3 homokot10 970 q meszet használtak fel.A falazott.egyes vágányú rész teljes hossza kitérőkkel együtt 3865,4 m, a kettesvágányú falazott rész 190 m, a falazat nélkül álló rész az altáró elkészültekor530 m volt.1949. évi forint áron számítva:I fm-re eső átlagos kihajtási költség 320 Ft1 fm-re eső átlagos falazási költség 1D40 Ft.Az előzetes számítások szerint az altáró szállítási kapacitását 3x8 órás műszakravonatkoztatva évi, 900 000 tonnára becsültük.Nyitott kérdés maradt az ércnek a külszíni bánya szállítószintjéről az altárószintjére való le juttatási módja.Több elgondolás került szóba, mégpedig: ferde sikló, függőleges fékesakna,spirálcsúszda, gurító, amelyek közül a megfelelő kiválasztása ekkor még nem voltsürgős kérdés. A megoldás 1949-re húzódott, s így azt időrendben ott tárgyaljuk.Mint további termelési nehézségek 1943 őszén megemlíthetők a rendszeresáramhiány, amelynek oka a kurityáni villamosközpont nem megfelelő karbantartása,a MÁV kocsiellátás, a külszínen dolgozó munkások hiányos ruházata és végül akülönféle anyaghiány. Ez utóbbira jellemző, hogy bár a Rima salgótarjáni üzemegyártotta a sínszeget, a saját bányaüzem nem kapott és szükségletét cigánykovácsoktólszerezte be.Az ózdi kohók egyikét az időszerű átépítés miatt leállították, s emiatt a vasércigénycsökkent. Jellemző, hogy a háborús nyersanyaghiány nem tette lehetővé,hogy a fölösleges létszámmal a külszíni bánya hasznos letakarítását erősítsük, hanem30 vasércbánvászt ideiglenesen a Rima somsályi szénbányájához kellett áthelyezni.A szervezkedő munkásság megnyugtatására 1943 novemberétől a vasércbányászatis megkapta a térítés nélküli illetményszenet.A szénjárandóság 35,2 fillérrel, a társulat által térített élelmezési árkülönbözet80 fillérre] emelte 1 tonna érc árát.Tovább növekedett a földalatti munkahelyeken foglalkoztatottak aránya is,isii. és elérte a 41,25%-ot. Az összes barna- és pátvasérctermelés 30,7%-a 1944 januárjábanmár földalatti munkahelyekről került ki.Az érc minőségét a kohók fokozott mértékben kifogásolták. A pörkölt pátvasércetnem fogadták el, s emiatt a vezérigazgatóság a rudabányai Kállai-féle kísérletipörkölök üzemét 1944. március 13-ával beszüntette.Változott ezzel az önköltség elszámolási módja is, mert eddig a termelt barna-