Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

majd az ankeritkérdés megoldását is. Dolomit és sziderit közötti átmeneti összetételű(félig metaszomatizált) anyag bőven van Rudabányán. A mikroszkópi képarról tanúskodik, hogy a metaszomatózis terméke csaknem mindig elegykristály és nemkülönböző összetételű kristályok keveréke. Ennek ellenére differenciális termikus elemzésselaz ankeritet egy esetben sem sikerült kimutatni, akkor sem, ha az az anyagtörésmutatója és vegyi összetétele alapján várható is lett volna.A sziderit általában tömeges, zárványoktól szürke színű. Kristály szemcséinekmérete 0,1—10 mm-ig két nagyságrenden keresztül szabálytalanul változik.A szemcseméret a képződés helyi körülményeinek függvénye. Belőle az érc minőségére,a metaszomatózis teljességére nem lehet következtetni.Jól fejlett kristályai rendkívül ritkák, A metaszomatózis főfolyamatának lezajlásaután érkitöltésként megjelenő krém színű sziderit durvakristályos, pátos szerkezetű(Vilmos altárószinti, Andrássy I. földalatti pátfejtés). Fennőtt kristályokatebből sem lehet találni.Kalcit (CaC0 3). A metaszomatózis melléktermékeként sok CaC0 3szabadult fel,a szideritképződés ionhelyettesítési folyamatánál ugyanis a dolomit Ca"-ja sokkalnagyobb arányban cserélődött ki, mint Mg*--ja. Talán részben innen ered az ércesképződmény legkésőbbi időig vándorló mésztartalma, bár az összleten áthatoló,leszálló vagy feltörő oldatok a mellékkőzetekből kioldással is szolgáltathatták arepedéskitöltésként különösen elterjedt kalcit anyagát.Sziderittel egyidejű — metaszomatózist kísérő — kristályosodására nincs adatunk,annál változatosabbak a több szakaszban ismétlődő, utólagos kalcitkiválásokkifejlődései. Legtöbbször fehér (tejüvegszerű), néha rózsaszínes, durván kristályos,pátos. Fennőtt kristályai a pátvasérc igen ritka üregeinek falán találhatók.Barit (BaS0 4). A kalcithoz hasonlóan mozgékony, a legkésőbbi kiválásokanyagaként is szereplő baritot — legalább is annak Ba --ját és S"-jét — az érchozótermákból származtatjuk. A baritkiválás mégsem kíséri a szideritképződést, hanemcsak később, az érces összlet hézagaiban lejátszódó átalakulás és anyagvándorláseredményeként lép fel.Réskitöltő, gyakran térhódító szerepe van. Fehér (porcelánszerű), sárgás vagyrózsaszínes színeződése többnyire másodlagos. Megjelenése rendkívül változatos,szemnagysága néhány /t-tól 10 cm-ig hat nagyságrenden keresztül változó {20. ábra).A finomszemű barit kvarccal összenőve a szideritszemek zugaiban ül, gyakran rovásukraterjeszkedik. A durvakristályos barit a krém színű sziderit kísérője. A tábláskristályok gyakran sugarasan, rózsásan rendeződnek.A pátszegélyekben, az érces képződmény legjelentősebb baritfelhalmozódásaibana barit valamennyi megjelenési formáját sűrítve találjuk meg. Egy-egy sávonbelül a barit kifejlődése többnyire azonos. Barit fennőtt, táblás kristályaiból állóbevonatot találunk néhol a pátvasérc üregeinek falán.Kvarc (Si0 2). A pátvasérc előbbieknél jelentéktelenebb mennyiségű kísérőásványa, önálló, apró, gyakran sajátalakú szemei a metaszomatózis közvetlenkiválásai, vagy esetleg a dolomit érintetlenül visszamaradt szennyezései. Többnyireidegenalakú réskitöltései utólagosak, összenövései barittal, krém színű sziderittel,egyidejű kiválását bizonyítják. Nemcsak a főtömeg szideritje, hanem a barit, a krémsziderit rovására is terjeszkedik. Fennőtt kristályai nem ismeretesek.Pirit (FeSj). 1—2 mm-es sajátalakú (hexaéderes), az ércanyagban egyenletesenhintett kristályait a metaszomatózissal egyidejű kiválásnak tartjuk. Erekben, fészkekbenés a szegélyek szulfidsávjaiban szabálytalan eloszlásban megjelenő, finom-