Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

a nagyobb anyagi erő. A XVI. századi földesurak, köztük maga a kincstár sem láttákitt eredményekkel biztatónak egy nagyobb tőkebefektetést igénylő hosszúlejáratúföldesúri bányavállalkozás megszervezését, főleg azért nem, mert a XVI. századközepén már veszedelmes közelségbe ért Rudabányához a török hódítás. 1564-benmár bent ül a török katonaság Rudabányán. Az egykori bányaváros török hódoltsággálett,magyar földesúr oda többé be nem tehette lábát. 1572-ben Borsod megyéből1581 volt a hódolt jobbágytelkek száma és 208 a nem hódoltaké. Rudabányán1564 óta állandósult a török uralom a század végéig, csupán 15(JÖ-tól 1600-ig lettszabaddá a község néhány évre, majd 1603-tól kezdve a XVI. század közepéig hódoltságifaluként élte le életét (59).A hódító török jelenléte akkor is lehetetlenné tette volna a bányaművelést,ha a város életében nem merültek volna fel más, a bányászkodást akadályozó körülmények.A török súlyos adózásokat követelt a lakosságtól, a földesurat és embereitnem tűrte meg a hódolt területeken, a magyar földesúr és a bécsi uralkodó adószedőközegei csak a határsávban és csak titokban szedhették be a saját uruk részéreszolgáló adót és csak addig, amíg a lakosság képes volt kétfelé adózni. Rudabányanépe a török zaklatások elől több ízben elfutott, 1582-ben házaikat is üresen hagyták(60). Előbb kifizettek a török úrnak 70 forintot, azután 90-et, majd amikortovábbi 250-et követelt rajtuk, akkor elmenekültek a faluból, mert a kemény sarcotnem bírták volna kifizetni. A zaklatások, súlyos adók következtében elszegényedikés lélekszám szempontjából is egyre jobban megfogyatkozik a nép. 1549-ben 15jobbágy porta és 40 zsellér, 1564-ben 9 egész, 12 fél, 12 negyed porta, 12 zsellér,14 elhagyott, 4 égett és 2 új porta van Rudabányán. 1596-ban 45 házat számláltakitt Össze (61). Rudabánya népe a XVI. század végén áttért a református vallásra.A református lelkészt 1594-ben említik először (62).Rudabánya a XVII. század első éveiben még a kincstári tulajdont képezőszendrői uradalom egyik jobbágyfaluja volt. Gyakrabban possessiónak, ritkábbanoppidumnak nevezik. 1607-ben Rudolf király Rudabánya, Görömböly és Páskaházafalvakat 11 400 forint értekben zálogba adja Rákóczi Lajos kapitánynak elmaradtzsoldjai fejében. 1620—30 között Roskoványi László birtokába kerül, ez 1638-banhárom szőlőjével együtt a jezsuitáknak adományozta, de rövidesen ismét visszakerülta kincstár tulajdonába és a szendrői uradalom tartozéka lett. I. Lipót 1659-bena szendrői uradalommal együtt eladta Wesselényi Ferenc nádornak. Ennek feleségeSzéchy Mária 1667-ben zálogba adja Zrinyi Péter horvát bánnak. A Wesselényiösszeesküvéskövetkeztében a kincstár 1670-ben elkobozza. Ettől kezdve Rudabánya1690-ig a kincstár birtokában marad (63).Rudabánya a XVII. században kis jobbágyfaluvá lett, bányaművelés nélkül.Az itt lakó családok nevében alig ütköznek ki a korábbi bányászkodás emlékei.(L. túloldali felsorolást.)A rudabányai jobbágyok gazdasági élete a XVII. században az állattartásraépült. A szemes terménnyel bevetett terület sohasem haladta meg a 200 holdat.1696-ban is csupán 160 köblös — 80 holdas — szántót és 60 kapás szőlőt müveinek.Ellenben erős állattenyésztést folytatnak. 1657-ben pl. egy telkes jobbágy birtokábanvolt általában 8 igás ökör, 2 növendék ökör, 9 tehén, 6 borjú, 32 disznó, 7 méhkas,ugyanekkor még a zsellér is 2 ló, 2 tehén, 3 disznó stb. tulajdonosa volt (65).Csakis a nagy állatállomány hasznából voltak képesek teljesíteni a kettősadózást. A szendrői várba magyar részre állati és mezőgazdasági termékeket, valaminttermészetbeli munkát adnak. Lényegesen súlyosabb volt a török részéről