Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A Rima vezetősége az elemzésekből megállapította, hogy a kurityáni szénnela Greenawalt kedvezőbb darabosítási eredménvt adott, mint a forgókemence.A kísérletsorozatok alapján Kállai 1938-ban Rudabányán Apold-Fleissnerrendszerű pörkölőkemencét épített. A pörkölőkemencét osztályozott érccel kívántaellátni, ezért a polyánkai szállítószinten egyszerű osztályozót épített.Az osztályozó 45°-OS dőlésű, 25 mm távolságra elhelyezett, gömbvasakbólkészített síkrosta volt. Erre döntötték a vegyes pátot.A hézagon át nem hulló anyag 135x160 mm méretű nyílásokkal ellátott síkrostárakerült, amelyen az ennél nagyobb fennmaradó darabokat kézikalapáccsaltörték össze. Elvileg kétféle anyagot kaptak, 25—150 mm-es, darabos és 25 mm-enaluli apró pátvasércet.A rostált anyag 38,3 súly %-a darabos és 61,7%-a apró volt.Az apró anyagot a már előbbiekben leírt kísérleti aknáskemencékben, míga darabos részt az új, ún. IV. sz. kemencében pörkölték (3. ábra).Ez a kemence lefelé kissé bővülő aknáskemence volt 2750 mm átlagos átmérővel,közel 3500 mm hasznos és 6830 mm teljes magassággal; közepén egy átmérő irányábanvégighúzódó maggal, amelyben gázcsatorna és gázkiömlő nyílás volt.A fűtést a kemence két oldalán 45°-os dőlésű rácson füstgáztüzeléssel oldottákmeg, melyen a nyerspát-súly 10%-át kitevő aknaszenet égettek el.A rács alá jutó levegő elégette a rácson levő szenet, és a hígított füstgáz a kemencehevítő zónájában levő körcsatornába áramlott, amelynek 40—50 mm széles és 100mm magas résein és az említett átmérő irányában húzódó mag nyílásain a kemencébejutott.A levegő aláfúvatása a mag talpa alatt ugyancsak körcsatornából nyíló réskoszorúnát az akna aljáról haladt felfelé, és a már megpörkölt ércet hűtve, felmelegedett.A megpörkölt ércet motorikus meghajtású, kettős elzárású adagoló asztalengedte le az alatta levő csillébe.Az aknafedél alatt a hengeres rész felső részén csatlakozott az elszívó ventillátorcsőcsonkjá. A levegő- és gáz-fővezetékek 600 mm átmérőjűek voltak.A kemence napi teljesítménye 24 órás üzemben 64 t nyersérc volt.A kemencék 1039 májusától szállították Ózdra a pörkölt darabos ércet és a kurityániaprószénnel kevert 25 mm-en aluli pörkölt pátvasércet.Ózdon megállapították, hogy mindkét fajta pörkölt érc igen sok port tartalmaz.Az 5 mm-en aluli por az apróércnél 47,2%, a darabos ércnél 34,9%, a 15 mm-enaluli rész pedig aprónál 81,9%, a darabosnál 71,2%.Mindkét fajta pörkölt érc átlagos elemzési adatait a 19. táblázat tünteti fel.Az apró 89, a darabos 83 vas útikocsi átlaga.A pörkölő felülvizsgálatára a Rima 1939 augusztusában Bónyai Ede vaskohómérnök,tüzelőtechnikus szakértőt küldte ki Rudabányára.A szakértő véleménye szerint az érc darabnagysága olyan tág határok között(25—150 mm)*mozgott, ami az egyenletes és gazdaságos pörkölést lehetetlenné tette.A pörkölőtelepen műszerek nem voltak, így sem a levegő, sem a füstgáz mennyisége,hőmérséklete és nyomása sehol sem volt mérhető. Gázelemzés céljára alkalmasmintavételi csapok nem voltak.A leágazó vezeték zárása az egyszerű szerkezetek miatt nem volt megfelelő.A kemence két oldalán elhelyezett rácsot szén gázosítására teljesen alkalmatlannaktalálta.