Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

152 A RIMA BÁNYAÍGAZGATÓSÁGÁNAK ESEMÉNYEIA gazdasági viszonyok javulása ez évben már lehetővé tette a Borsodi Bányatársulatműködésének kezdetén épített fa munkáslakóházak (I. ábra) lebontását,és helyükbe téglából épített, részben alápincézett egészséges munkás- és alkalmazottilakások saját kezelésben való építését. Az építkezés a vasérc termelési költségeitterhelte. Évenként 1—2 épület készült el 4—6 egy szoba, konyha, kamrásbeosztásban. Az alkalmazotti lakások két szobás kivitelben készültek.is>»". Az 1936/37. üzemévben a bánya foglalkoztatottsága javult. Az érc zömétÓzdra, kisebb mértékben táblázat) Diósgyőrbe és Trineébe szállították. Azércszállítási költség tonnánként 1,70, Diósgyőrbe 2,10 P-be került.Kiérkezett ismét a bánya fejlesztésének időszaka, az elmaradt mrddőletakarításokpótlása. Az érckészlet elfogyott, és a szállítási igény nem volt oly nagymérvű/hogy amellett a meddőletakarítást erősebb ütemben ne lehetett volna végezni.Az érc termelési költsége elbírta volna a nagyobb mennyiségű letakarítás terhét,de ehelyett lakások épültek, földalatti kutatóvágatok készültek, s azonkívüla külszíni bányászatban olyan könnyen megvalósítható látszatcrcdményekre törekedtek.A tonna/összműszak teljesítmény növelésének s az önköltség csökkentéséneklegegyszerűbb módja a meddőletakarítás visszafejlesztése. Beszélni kell abánya helyzetét a jövő szempontjából súlyosan érintő és ebben az időszakban elterjedtérctermelési módról. Azokon a területeken, amelyek feltétlenül alkalmasakvoltak teljes egészükben külszíni művelésre, a legnagyobb és legszebb érctesteketszállítótáróval alávájták, és tölcsérszerűen kitermelték. Ezzel a barnvasércvagyonbólolyan meg nem engedhető előlegeket vettek ki, amelyek a terület későbbi rendszeresművelésénél pl. ma is hiányoznak, lerontva az érc-meddő természetadtaarányát.A bánya alapos ismeretén kívül, a külszíni letakarításra kerülő területek ércmeddőarányának pontos számbavétele az érc és laza m 3 -re cső termelési költségés az érc reál árának figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a vasércbánya külszíniműveletének vezetése műszakilag és gazdaságosság tekintetében egyaránthelyes legyen,Mentségül említhető meg, hogy a bánya áramellátása nem volt megfelelő, ésa geológiai felvételek még nem adtak a bányászat részére oly pontos réteg- és teleptaniadatokat, mint napjainkban, és az üzemvezető bányamérnök e tekintetben teljesenmagára maradt.A fejtésre előkészített barnavasércmennyiség ötszöröse az évi termelésnek,melynek 34-szcrese a teljes barnavasércvagyon.Ez évben vezették be a fizikai dolgozók fizetett szabadságát, amely az ércárát tonnánként 1,9 fillérrel terhelte.A bérek alakulását az érckereslct befolyásolta. Ennek tulajdonítható, hogy aszénbánya 3,77 P-s átlag műszakkeresete mellett, a vasércbányászatnál 4,05 P-s.kereset alakult ki.A munkaidő reggel 6-tól 12-ig és 13—17 óráig tartott. Téli időszakban a külszínibányában 1 / 27 kor kezdődött és 1 / 2óra ebédidő után sötétedésig tartott.Déli munkaszünetkor és a műszak befejezésekor történt a külszíni munkahelyekena robbantás,A repesztési fúrólyukakat külön fúróvájárok készítették. 5 — 8 munkahelynekvolt 1 fúróvájárja, kinek munkáját a csapat munkájától függetlenül fm-ben számoltákel. A telepítendő fúrólyuk helyét és irányát a munkahely vezető vájárja jelölteki. 1936. december 31-én 41 db Ingersoll—BB-1 és Böhler BH 621 típusú fúró-