Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

kapták a meddőkőzetet, rendszerint agyagot, agyagpalát, de esetenként dolomitotis.Tömedékelés vált szükségessé abban a gyakori esetben, amikor egy érctestneka vastagabb takaróréteg alatti része földalatti művelésre, míg a gazdaságosan letakaríthatórésze külfejtésre került. A kétféle művelést elválasztó határsikot gazdaságostMjsági számítások alapján vonták meg. Az ércí$w* e s * művelését úgy ütemezték, hogy a földalattiJí^jr fejtést befejezzék, mielőtt a külfejtés a határsí-$rWv? kot elérné. A külszíni fejtés homloka ilyenkor ai«wgg'*?ff~3^ ~ kifejtett érctest tömedékéig haladt.t crcfest - /f- Meddőhotóro•, TómedéHvacctíé1, F ő t e p á s z t a f e j t é sti Szét/tfó tárófr f\Az első fejtések olyan meredekre állított\\\\ r'r'rií'r iKfrérctáblákban, illetve dolomithasadékot kitöltő/ j / külszínen /m/ve//érce/T másodlagos limonit lerakódásokban indultak1. ábra. Külszíni és földalatti fejtés kap- meg, amelyek térbeli elhelyezkedése telérszerűcsolódása egy érctestenVolt.Ilyen érctáblák [fordultak elő a Deákbányábanés közel függőlegesen álló hasadékrendszer, hmonitos kitöltéssel aVilmos bányarészben. Az érctáblák, illetve hasadék-kitöltő érc vastagsága általábannem haladta meg az 5—6m-t,,,csapásban", kiterjedése viszont 40 —150 m-ig terjedt.ojmegotdós/Tömedékbjmegofdosfölcsér.|7 ,1Határsik— l ' (^Szó/UfóvágatSzállítóvágat2. ábra. I 7 őtepásztafejtés két megoldásaA fejtés a következőképpen történt. A talpszinten ércben kihajtott szállítóvágatból20—30 m távolságra egymástól gurítókat képeztek ki. A gurítók, ha 00 m-eshosszon belül a külszínt elérték, oda lyukasztottak, ellenkező esetben 20 —30 m-rela f őszállító vágat szintje fölé telepített tömedékvágatra nyíltak. A gurítók egy-egy