Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A munkáslétszám az Amerikába történő kivándorlás miatt csökkent. Főképpena robbantáshoz értő fiatal bányászok hiánya miatt toborzáshoz folyamodtak.A IV la táblázatban feltüntetett munkáslétszám megoszlása a következő:bányaüzembenpörköltnél . . .iparvasútnál , .mii helynél .ércrakodón846 fő31 fŐ45 fö74 föa; föösszesen: 1033fő.A bánya felügyeletét egy főfelőr, két felőr, négy felvigyázó és nyolc csilleírólátta el. A csilleíró feladata az volt, hogy a munkahelyen megrakott csillét (ércet,meddőt) könyvében feljegyezze. A csilléket szakmányjeggyel nem látták el, s acsillejegyzés éppen ezért bizalmi munkakör volt.A már említett 1904-ben megtartott közgyűlés az igazgatóság előterjesztéséreelhatározta, hogy a robbantási fúrólyukak előállítására sűrített levegővel és villamosenergiával hajtott fúrógépeket fog kipróbálni. A kísérletek eredményétől függőenfogja kiválasztani az alkalmazandó fúrógépet. A gépi fúrás bevezetése megkívánjaa villamos központ bővítését, amelyről a későbbiek folyamán szándékoztakdönteni.Az önköltség csökkentése érdekében elsősorban a meddőletakarítást akartákgazdaságosabbá tenni, s ezért két kotrógépet gőzüzeműről villamos hajtásúra alakítottakát. Egyúttal összehasonlítást végeztek az üzemköltségek alakulásáról,A számítások azt bizonyították, hogy 1904. február 29-től október 1 -ig a kb. 100 000m 3meddő letakaritási egységára gőzüzemnél 33,03 fül/laza ni 3 , míg villamos üzemnélcsak 22,78 fi 11/laza m 3értéknek adódott.Az átalakított I. sz. kotrógépet az 3tUj rész" meddőletakarításához állítottákbe,A költségek csökkentése céljából az egyik kotrógépnél a meddő elszállításáraló helyett benzinmozdonyt próbáltak ki. 3 hónapi üzem után az összehasonlítószámítások azt bizonyították, hogy a mozdony 8 lovat pótolt. A lószállítás költsége3 hónap alatt 4630,40 K, míg a inozdonyszálh'tásé 2879,59 K. A megtakarítás1750,87 K, ez adómentes benzin használata esetén 2308,59 K lett volna, vagyis3 hónap alatt a mozdony 1 évi teljes amortizációját biztosította.A kotrógép működését a 7. ábra tünteti fel. Az első (I.) kotrógép előrehaladvakialakította a 10 m talp és 14 m felső élszélességű, 6 m magas kezdő bevágást. A termeltanyagot 2 m 3 -es csillékbe rakta, amelyeket egyesével lóval mozgattak a kotrógépkét oldalán levő 0,75 m nyomtávú vágányokon. A 2 laza m 3 , 1,3 tömör m 3 -nek felelt meg. A kotrógép mellől kihúzatott csilléket kb. 9—12-esével vonattákapcsolták össze, amelyet mozdonnyal vontattak a meddőhányó közelébe. Innenismét lóvontatással egyenként juttatták a csilléket az ürítőhelyre. A kiürített csilléka fenti módon kerültek vissza a kotrógéphez.Az első kotrógép által készített bevágást egyik, vagy mindkét oldalon bővítésselfolytatták a II. sz., illetve III. sz. kotrógépek. Termelt anyaguk elszállítása a2. illetve a 3. sz. vágányokról a fentiekkel azonos módon történt. A magánjárókotrógép 2,0 m nyomtávú sínpályán kerekeken haladt előre, azonban termelés közbenemelővel felemelték, és csak a helyváltoztatáskor engedték ismét vissza a sínre.Egy kotrógép létszámszükséglete 1 műszakban az alábbi: