Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

4. A gazdaságosság kérdése a tervezés legkényesebb pontja. A szakirodaloma forgókemencével végzett magnetizáló pörkölést mint drága előkészítési módottartja nyilván, nemcsak a nagy hőenergiafogyasztás, hanem a jelentős karbantartásiköltség miatt.A rudabányai érc bázisossága, könnyű redukálhatósága, viszonylagosan kedvezőtermelési költsége, az ózdi és diósgyőri kohókhoz való közelsége az érc megbecsülésétindokolttá teszi. Belföldi vasércvagyonunk csekély volta ugyanekkor parancsolóanírja elő a nagy vasvesztes éggel járó előkészítési módok mellőzését.Minél jobban csökkenthető a vasveszteség és növelhető a dúsítás gazdaságossága,annál kisebb Fe-tartalmú ércek feldolgozása válik lehetővé, és hazai feldolgozhatóérevagyonunk mennyisége annál inkább növekedik.A vasércdúsító megépítése után döntő jelentőségű á baritkinyerőmű megépítéseés üzembehelyezése, mert a gazdaságosságát ez fokozza.A baritkinyerőmű technológiai eljárását és elvi törzsfáját, továbbá az eztmegelőző kísérleteket Tarján Gusztáv ismerteti.Ehelyütt csupán annyit említünk meg, hogy a laboratóriumi kísérleteinkbőlnyert barittal a Metallokémia vállalat 1953 — 54 januárjában kísérletet végzett.Megállapította, hogy igen kedvező koksz felhasználást biztosított, és egyes külföldibaritszállítmányokkal vetélkedő minőséget szolgáltat. Előírásuk, hogy a barittartalomlegalább 92% legyen, ami a kidolgozott technológia szerint elérhető.Ha a szállópor, amelyben szétpattogzása következtében a barit legjobbanfeldúsul, miként az előzetes kísérletek is mutatták, kevéssé pörkölődött meg, sígy a vastartalom eltávolítása szempontjából újabb magnetizáló pörkölés szükséges,akkor arra a fhiidizációs eljárás kiválóan megfelel.A vasércdúsftó elrendezésének helyszínrajzát a 8. ábra, távlati képét a tervezőiroda rajza szermt a 9. ábra tünteti fel.A további tervidőszak komoly feladata a dúsítómű építésének befejezése.A dúsítómű gazdaságos üzeme a rudabányai vasércbányászat további fejlődésénekalapfeltétele. Nehéziparunk szempontjából fontos hogy a próbaüzem s ennekalapján a termelőüzem mielőbb meginduljon, és kialakuljon ennek üzemviteléhezértő lelkes műszaki gárda, akik a még nyitott kérdések megoldásával a 75 évesnagyüzemű bányászat további erőteljes fejlődését a gyengébb minőségű pátvasércekkívánatos dúsításának megoldásával biztosítják.I R O D A L O M ÉS FORRÁSMUNKÁK1. Guckler Győzi: Rudabánya vidékének bányászati fejlődése. Földtani Értesítő 1889. évi 37. sz.2. Edvi Illés Aladár: A magyar vaskőbányászat és vaskohászat. 1 900.3. Lázár Béla: Osztályozási, pörkölési és darabositási kísérletek rudabánya ivaspáttal Rozsnyóbánvánés Oláhpatakon. 1937. Kézirat.4. Kármán Dezső: Rudabányai pátvasérc tömörítési kísérlete kurityáni barnaszénnel a sajóházai Greenawaltberendezéssel. 1938. Kézirat.5. Kármán Dezső: Pörkölési kísérletek kurityáni barnaszénnel, 1939. Kézirat.6. Szele Mihály: A hazai ércek feldolgozási lehetőségei. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közleményei. 195).7. Vécsey Béla: A rudabányai érc előkészítése. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közleményei. 1951.8. Pánté Endre: A rudabányai vasércdúsitás melléktermékeiből végzett baritkinyerési kísérletek tapasztalataiés eredményei, 1953. Kézirat,9. Tarján Gusztáv: Barit termelése a rudabányai pátvasércből. MTA. Műsz. Tud. Oszt. Közelményei.XIII. kötet. 1954.10. Pantó Endre: A világ vasércvagyona és a Vasércelökészités újabb eljárásai. MTI előadássorozatából3121. sz. 1955, Kézirat.