Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A bányaüzem azonban nem fejlődött kívánt mértékben. Az átlagos laza m 3 -revonatkoztatott összteljesítmény csökkent (IVd táblázat). Ennek oka a növekvőföldalatti vágatkihajtás.A földalatti kutatóvágatokban dolgozó létszám évi átlagban már 58 fő volt.Az Önköltség emelkedéséhez ezenkívül végnélküli kötélvontató szállítógépek,villamos mozdonyok üzemköltségre történő beszerzése is hozzájárult.Az 1937-ben végre engedélyezett kurityáni villamosközpont bővítéséhez a vasszerkezetimunkákat a rudabányai műhelyben készítették, és az építkezési költségegy részét is a vasérctermelés terhére számolták el.Az új villamosközpontot 1938. július 2ö-án helyezték üzembe.Berendezése a következő: 2 db 370 m !fűtőfelületű BW kazán Pluto-Stockerrostéllyal, 1500 eff. LE-s Zoelly gőzturbinával, amely 3150 volt, 275 A teljesítményű,50 periódusú, 3000 percenkénti fordulatszámú, háromfázisú generátort hajtott.A rudabányai távvezetékre adott feszültség 15 500 V.A 42 periódusról az 50 periódusra való áttérés a rudabányai áramelosztás rendezésétkívánta, A régebbi gyártású 300—350 V feszültségre és 42 periódusra gyártottmotorok az 50 periódus és 380 V feszültség esetén gyorsabban forogtak, dea transzformátorok egy részét a higanygőzegyenirányltó váltóáramú részének feszültségétboosterekkel kellett kiegyenlíteni. A villamos világítást új hálózati elosztássalés oszloptranszformátorokkal kellett a terhelésnek megfelelően decentralizálni.A bányabei i energiaellátást, amelynek nyitott távvezetéke toldozgat ássál bővített3000 V-os és tekintélyes feszültségeséssel működő volt, 50 mm keresztmetszetűvörösrézkábellel, hengerelt acél rácsos szerkezetű oszlopokra szerelt körvezetékkelpótolták.A toldozott-foldozott erőátviteli és világítási vezetékeket szintén rendezték.Ennek következményeképpen a nyomasztó feszültségesés megszűnt, és 5000 ímkb. 1 tonna súlyú, túlnyomórészt tömör rézvezeték szabadult fel. Negyedéves összehasonlításban,ugyanazon kurityáni áramforrás mellett, bár közben a bánya vízemelésifogyasztása is növekedett, 64 869 kWh megtakarítás jelentkezett.Az új villamosközpont üzem behelyezésével és a bánya energiaellátásának rendezésévelmegnyílt a lehetőség a külszíni bánya erőteljesebb mcddőletakarítására.Sajnos, mint a rudabányai vasércbánya elmúlt két évtizedében annyiszor,amikor üzemét fejleszteni tudta volna, a politikai és gazdasági viszonyok azt nemtették lehetővé. így volt ez az 1938/39. üzemévben is.iu:si». A háborús előkészületek a barna vasérc fokozott termelését kívánták. A korábbiévek során hajtott kutatóvágatok ugyan jelentős mennyiségű barnavasércet tártakfel olyan bányarészekben is, ahol a külszíni művelésre gondolni sem lehetett,Kállai a földalatti fejtés megindítását nem vállalta.Helyette a külszíni bánya termelését kellett fokozni, ami annak nehéz helyzetéttovább súlyosbította.A MÁV szállítási nehézségei miatt a kitermelt vasérc gyakran került készletre.A rendszertelen kocsi kiállítás a termelés folyamatosságát zavarta, a teljesítményeketrontotta, az önköltséget emelte s a készletezett érc mennyiségét növelte.A földalatti kutatások azonban változatlanul folytak. Az évi l/ 4millió tonnásbarnavasérctermelés mellett ugyan még növelték a barna vasérc vagy ont is, azonbana fejtésre előkészítettséget nem, és főképpen a pátvasércben haladtak. A vágatokévenként kihajtott hossza már az 1000 fm-t is elérte.