11.07.2015 Views

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Az új műszaki vezetés világosan látva a külszíni bánya súlyos helyzetét — éppennem kedvező háborús termelési viszonyok között is — igyekezett a letakarításimunkák megerősítésére. így az említett Andrássy I. bányarészbeli galyagosi letakarításonkívül fokozta a munkát az Andrássy III., ún. Buda I. szintjén. A Vilmosbánya keleti oldalán vastag márga- és dolomitrétegek alatt fekvő vasérceinek letakarítását3 egymás feletti szinten két oldalról a Vilmos és Andrássy II. bányák felőlindította meg a IX. és VII. sz. felvonókra támaszkodva. Mindezt annak tudtávalhatározta el, hogy a letakarítási munkák eredményét csak hosszú évek után várhatja.Szociális vonatkozású eredmény a rudabányai sportpálya létesítésének megkezdése,5500 m 3földmunkával, korszerű öltözővel és pályaőrlak ássál.A sportpályát 1043. évben avatták fel, s ezzel a sportélet, főképpen a labdarúgásrudabányai vonatkozásban megindulhatott.A kulturális fejlődést volt hivatva szolgálni a VII. elemi iskolai osztály megindításaa társulati iskolában, amellyel egyidejűleg a VIII. osztály megnyitását iselőirányozták. A szociális költségek az előző évihez viszonyítva 71,75%-kal emelkedtek.A fent említett vívmányokhoz csatlakozott a szénilletmény rendezése. A korábbiévekben a vasércbányászoknak nem volt szénilletményük, a szükségletüknek megfelelőeneladási árért vásárolhatták a szenet. Átmeneti jelleggel 1942 januárjábanmegállapították a nős, a családfenntartó telepi és a falusi munkás évi szénjárandóságát.Az 1942/43. év legjelentősebb kutatási munkája a két éve beszerzett eredeti IBIU.Trauzl —Fauck-féle fúróberendezéssel a Rudahegy barnavasércelőfordulásának megkutatása.A sörétes megfúrással nyert fúrómagokat már az ózdi laboratóriumbanelemezték, s a fúrólyukak helyeit bemérve összrendezőjükkel és magassági adataivalmeghatározták a századforduló idején fúrt lyukakkal ellentétben, amelyeknekhelyeit csak a térképre felrakás alapján ismerték, s a magminták elemzése sokszorhiányzott. A fúrás geológiai ellenőrzése természetesen még ekkor sem voltmegoldva.A növekvő pát vasérc vagyon minőségének megismerése céljából a vágatokból10 m-es szabályos távolságban résmintákat vettek. A minták elemzési adatai, amintavétel helye nyilvántartási könyvbe lett bevezetve, és mintatérképre lettfelrakva.A már említett legmélyebb, az ún. 200-as feltárási szint kutatóvágatai mégkorántsem érték el a vasércelőfordulás mélységbeli határát. A márgában begyűrődveelőforduló vaspátdarabok a rudabányai pátoktól eltérően a felvidéki telérelőíordulásúpátokhoz hasonlítottak, s e sorok írója a Rima vezérigazgatóságától már ekkorsürgette nagyobb hatómélységű fúrólyuk telepítését a fekűviszonyok tisztázásacéljából.Az üzem háborús túl feszítettsége nagyobbmérvű beszerzéseket és beruházásokatmár nem tett lehetővé, csupán oly mértékben, amennyire azt az üzemsaját eszközeivel meg tudta valósítani.Az ércrakodás korszerűsítése már régi terv volt. A villamosmozdony szállítássalaz ún. polyánkai végállomásra befutó villamos vontatású vonatokat 5 csillénkéntszétkapcsolva, végnélküli kötéllel húzatták a fékes sikló fejállomásához, aholazt a sikló fékberendezésével az ércrakodó döntőszintjére eresztették le.A leérkező 1 m 3űrtartalmú csillék az ércdöntő sínpályára gurultak. Ott oldal-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!