Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

3-án kelt rendkívüli közgyűlés jegyzökönyvében 3 pontba foglalva a következőkbenadta meg (11/17}:1. Az Andrássy és Vilmos bányamezők közötti részen a meddőletakarítás ajelentős mészkőrétegek miatt kotrógéppel nem végezhető, s ezért földalatti művelésrekell áttérni. Tekintettel arra, hogy a két bányamező ércvagyonát az akkori érctermelésmellett kb. 20 évre tartotta biztosítottnak, így az említett helyeken agépi letakarítás megszüntetését javasolta. A letakarítatlan rész földalatti feltárásávalcsak a külszínileg letakarított rész leművelése után kívánt foglalkozni.2. Javasolta a társulati zártkutatmányoknak 2 fúróberendezcssel való megkutatását,hogy ennek alapján elkészíthetők legyenek az adományozási térképek,keresztszelvények és művelési tervek. Szükségesnek tartotta, hogy az adományozásitérképekre az idegen és saját zártkutatmányokat felrakják s ennek alapjánelkészíthető legyen a leggazdaságosabb bányaművelés terve.3. Fontosnak tartja a bányateleíonnak a rudabányai irodaépületből a Vilmosbányamezőig való megépítését.A közgyűlés a javaslatokat elfogadta s a bányatelefon 1404,91Ft költséggel1899-ben elkészült.Az önköltségemelkedéssel kapcsolatban Peickert könyvelő javasolta, hogy azüzemvezető, segédmérnök és főfelőr a csillejegyzést szúrópróbaszerűen ellenőrizze,mert véleménye szerint a bánya munkahelyeinek szétszórtsága miatt visszaéléseklehetnek, amelytik indokolatlan munkabéremelkedéshez vezetnek.Ugyancsak javasolta, hogy a műhelyben a szakmunkásokat ne időbérben,hanem teljesítménybérben dolgoztassák, mert ezzel is költségcsökkentést lehetelérni. Mindkét szempont még ma — egy félszázad elmúltával — is időszerű.1898-ban szerezték be a III. kotrógépet 19 895,25 Ft-ért. A termelt meddőelszállítása a kotrógépeknél 18 lovat igényelt. A bánya lóállománya 70 db volt,ezért a közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy á kotrógép meddőjének gépielszállítására tervet dolgozzon ki.Az előző évben elhatározott munkáslakóház építésével kapcsolatosan az egyemeletesházak mellett döntöttek hely- és költségmegtakarítás céljából. Az elsőemeletig a bányában termelhető építőkőből és csak azon felül kívánták téglábólépíteni. A szükséges 3/4 millió téglát saját kezelésben tervezték biztosítani.A 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve szerint (11/18), az Andrássy, Breuer,Kerkápoly, Szt. István és Vilmos bányatelkek barnavasércvagyonát 6,4 millió m 3 -re,vagyis 10 millió tonnára becsülték. Az 1 laza m 3ércet ekkor 2 tonnára becsülték,amely érték a nagyobb vastartalommal nem indokolható.A bánya előkészítettsége lehetővé tette volna az évi 300—350 000 t termelést,azonban a munkáshiány ezt akadályozta. A 100 munkáslakás megépítése és agépesítés fokozása központi kérdéssé vált.A külszíni érctermelés további fejlődési irányát a Bruimann, Splényi és Szlávybányatelkek területén látták, de azért kutatásokat folytattak a Sajó, Pech és DeákFerenc bányatelkek területén is.A külszíni bányászathoz szükséges terület biztosítása céljából Alsótelckesközség határában és Rudabányán további földterületet vásároltak meg.A ma oly nagy jelentőségre szert tett kazincbarcikai MÁV állomást Barcikanéven a társulati rész szerződéses átvételével ez évben nyitották meg a közforgalomszámára.18U9. A következő évi közgyűlésen az 1898/99. évi üzemi eredményekről már Hahn