Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

11. tábla tatFelhasznált összeg 1 t ércre esikA teljes l'elh.összeg %szept. aug. szept. ínig. szent. aug.MunkabérTartalékalkatrcszVilL. áramdíjIparvágányszánilaSzociális terhekTelepfenntartásSzénEgyéb231 305,555 834,6970 572,7020 747,9441 718,004 049,9788 356,309 665,6235 484,6147 556,90255 216,6016 6 92,2262 925,2410 820,0039 803,403 476,0855 748,7010 252,9234 285,3543 4 54,0621,8030,550G G521,9503,9320,3828,3280,9113,3 454,48223,1681,5155,7120,9828,6130,3165,0610,0313,1123,94644,001,1113,423,957,030,7710,811,846,75'Ml 451,653,3 812,732,198,050,701 1,282,086,948,80Összesen 555 £92,34 &32 674,57 52,34 1 48,356 10 5,02 107,80Üzemszámla javára £9 552,5S 38 548,20 2,785 3,499 7,80'Termelési ár 525 739,70 494 126,37 49,556 44,857 i tio,oo 1 00,00Az első kollektív szerződés bevezette a 30%-os földalatti pótlékot, amelyRudabányán súlyos bérfeszültséget okozott. A múltban ni. nem volt különbség aföldalatti és külszíni munkahelyi dolgozók bérezése között. A szokás az volt, hogy1—1 csapat 3 hónapig volt 1 munkahelyen és a külszíni és földalatti beosztásátcserélték, hogy kellő számú földalatti szakmunkás legyen kiképezve arra az időre,amikor a bányaművelés jelentős mértékben a föld alá kerül.A külszíni fejtésben téli fagy, hóvihar, az őszi és tavaszi eső és sár, a nyárifullasztó meleg sokszor jelentősebb fizikai kellemetlenséget jelentett a munkásszámára, továbbá nehezebb fizikai munkát, mint a földalatti, hol télen-nyáronközel azonos hőmérsékleten dolgozhatott és kisebb tonnateljesítményt kellettelvégeznie.Az első időszakban ez utóbbi bérfeszültséget azzal lehetett kiegyensúlyozni,hogy a kollektív szerződés olyan pontját érvényesítették, amely szerint a külszíniszakmunkás 10%-kal alacsonyabb keresetre jogosult, mint a földalatti. Ezt a 10%bérfeszültséget a dolgozók még nagj'obb elkeseredés nélkül elfogadták.A felszabadulás előtti időszakban üzemben volt meddőfelvonók közül utolsóként1946 decemberében a VIII. sz. indult meg, amely Andrássy 11*1. bányarészmeddőjét vontatta fel a Nagyhegyre.Ugyancsak 1946. december 1-től kezdve vette át a felső irányítást a Rimahelyett a Nehézipari Központ I. Kohászati Főosztálya és a vasércbányászat azeplényi mangánércbányájával együtt, mint ehhez tartozó üzem folytatta működését.Á NIK részére küldött adatszolgáltatás szerint a rudabányai vasércbányadolgozóinak megoszlása ekkor az alábbi volt (12. táblázat).Az ércszállttás fokozatosan fejlődött a novemberi napi 700 tonna, áprilisra már850 tonnára növekedett. Az üzemvezetés súlyponti kérdése még ezen üzemévben isaz élelmezés, anyagbeszerzés és a munkafegyelem tartása volt. Az anyagellátás teréna helyzet már lényegesen javult, de főképpen élelmezés terén még sok utánjárásravolt szükség, s a teherautószállítás még komoly segítséget jelentett.