Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

296 ÉKES BETÖRÉSEKA lerobbantott készletet kapa és vesszökosár segítségével rakták a csillébe.Az esetleges nagyobb darabok aprítását és a főte, valamint vágatoldalak és talpegyengetését hegyes-la posvégíí csákánnyal végezték.Világításra az első időben olajjal töltött bányamécsek, majd később acetilénbányalámpák szolgáltak.A kézi fúrás időszakában a szellőztetés kizárólag diffúziós volt, illetve nagyobbvágathossz esetén kézihajtású ventillátorokat és légcsöveket is felszereltek. A sűrítettlevegős fúrás bevezetésével a kalapácsok kipufogó levegője és a robbantáselőtt megnyitott vezeték biztosították a jobb légcserét.ISír*o/>estI3. ábra. „Magyar" betörés nagyobb vágatszeLvénynélA szállítás kizárólag kézi csillézéssel történt, gyakran több száz méter távolságra.Biztosítást a lazább kőzetekben német ajtókötés szerint összeállított keményfaácsolatokképeztek. Az ácsolatpárok egymástól való távolsága általában 1 m volt.Szükség szerinti sűrűségű, hasított bordafabéleléssel látták el a főtét és az oldalakat.Egy munkahely telepítése két fő volt, akik az összes fŐ- és mellékmunkákatelvégezték.E munkamódszerrel és telepítéssel 8 órás műszakban átlagosan egy robbantásifogást sem vájtak ki. A vágat előhaladási sebessége 0,4 m/harmad, a fejteljesítmény0,20 m/műszak volt. E teljesítményadatok átlagos értékek és sűrített levegősfúrásra vonatkoznak. A kézi fúrás időszakában a kisebb fúrási teljesítmény,valamint a szellőztetés gyengébb mérve miatt természetesen ezek az értékek isalacsonyabbak voltak.