Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

fizikai tulajdonságaik is igen változóak. Vastartalmúk tíz egynéhány %-tól egészen60%-ig ingadozik, sziderit, szferosziderit, limonit és hematit tehet az ásványtanijellegük. Találunk közöttük puha, földes, okkeres érceket, de csaknem üvegkeménységű,kovás vasérceket is.A vasérc kísérőásványainak gazdag sorából bányászati szempontból a rézásványokés az ezüsttartalmú ólomásványok dúsultak fel, helyenként olyan mértékben,hogy huzamos termelésre érdemes érceket képeztek.A rézércek tömegét termésréz alkotta, de jelentős szerepük volt a rézoxidoknak(kuprit) és rézhidrokarbonátoknak (azurit, malachit) is. Ezek a rézércek a másodlagosvasércekhez (limonit, szferosziderit) kötötten jelentkeznek. Megjelenési módjukigen változatos, A limonitos vasérc kisebb-nagyobb szabálytalan üregeit, hasadékaittöltik ki a termésréz laza halmazai vagy a rézásványok. Esetenként példáulaz Andrássy I. bányarészben egész üregrendszer tartalmazott termésrezet és rézérceket.Az üregek között jelentős, több száz m a -es nagyságúakat is találtunk.Másutt a leszálló oldatokból a termésréz és rézásványok a vasérctestet hálószerűénátjáró repedésekben váltak ki. Ilyenkor a rézásványokkal átszőtt vasérc maga válttermelésre méltó rézérccé (pl. Andrássy III. bányarész Lónyai bányatelek). Ez utóbbirézelőfordulások alakja a vasérc repedezettségének kiterjedésétől függően kisebbnagyobbszabálytalan tömb, tehát tömzs-szerű vagy keskenyebb, szélesebb ér, teháttelérszerű. Előfordulnak azonban lencsés, fészkes megjelenési formák is.Az ezüsttartalma ólomércek (galenit) főként az elsődleges sziderites vasércekbaritos szegélyem jelentkeztek, önálló sávok, nagyobb fészkek és lencsék alakjában(pl. Andrássy II. bányarész Barbara tölcsér, Vilmos-bánya, Andrássy I. páttölcsér).Esetenként azonban a másodlagos barnavasércekhez kötve is előfordulnak ólomércek(cerussit). pl. a jelenlegi Rudahcgyen és a Telekes-patak völgyében.A középkori bányászatot megelőző müvelés tárgyáról nincs semmi határozottadatunk. Csak a tágabb környéken szétszórtan található feltehetően ókori —salakhányók részletes vizsgálatával lehetne felvilágosítást kapni, milyen érceketbányásztak és kohósítottak ebben az időszakban.A középkori bányászai tárgyát elsősorban a rézércek képezték, de jelentős szerepetjátszott az ólom és ezüst is. A vasérctermelés csak alárendeltebb szerepet játszhatott.A korabeli fejtési üregek bennhagyott ércei, a salakhányók anyagának vizsgálata,de számos írásos forrás is a fentiekről tanúskodik.A legutóbbi évtizedek legszebb termésréz és kuprit példányait az 1947 — 48-asévekben Andrássy I. bányarészben feltárt középkori fejtési üregekben elszórva találtuk.Az Andrássy II. bányarészben 1948-ban feltárt nagyobb tömegű ezüsttartalmúgalenitet ugyancsak régi fejtési üregek közelében találták, A jelenlegi Rudahegyen1948—49. évek folyamán megnyitott középkori fejtések falainak feketeszínű ásványaiezüst- és ólomtartalmúak voltak.A salakhányók elemzési adatainak külföldi rézsalakokkal való összevetésefeltűnő azonosságot mutat.5* — 2/1 S