Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

2. Felülről lefelé haladó omlasztásos fejtésTöbb szeletben fejtésre kerülő és vastag omlasztható fedőkőzettel rendelkezőérctestek fejtésére 1955-ben Ballá László üzemvezető bányamérnök készített tervet.Ennek alapján 1955 szeptemberében megkezdték a kísérleti fejtést az Istvántelekben(Andrássy II. bányarész).A fejtésmód előkészítésében és szeletosztásában hasonló a ,,vertikális" fejtésmódhoz,azzal a különbséggel, hogy a keresztvágatokat egymástól 60 m-re hajtják ki.Minden függőleges szelet külön gurítót kap és a gurítókból kétszárnyú műveléstfolytatnak. A függőleges szeletben az egyes pasztákat felülről lefelé irányuló sorrendbenfejtik.A legutolsó keresztvágat végében a fedőig kihajtott gurítóból indul meg alegfelső szint kétszárnyas leművelése. A szokásos 4x2,5 m-es homlokkal, a gurítótóljobbra és balra 30—30 m távolságig a keresztvágat mezejének határáig haladnaka fejtések. A termelt ércet sarabolókkal szállítják a gurítóba, amelyen keresztüla szállítószint csilléibe hull. A fejtési pasztát a biztosítás kirablásával beomlasztják.A következő pasztát ugyancsak a gurítóból kiindulva, az omlás alatt 1,5 mvastagságú főtepillér fennhagyásával fejtik ki. Az omlasztással egyidejűleg a gurítófelé haladva, visszaszedik a főtepillért mindkét szárnyon. A következő, eggyel alacsonyabbszinten 1,5 m-es főtepillér elhagyásával ugyancsak a gurítóból kiindulva,készül az újabb paszta. így halad a fejtés a szállítt>szintig és ezzel elkészül a keresztvágatlegbelső függőleges szeletjének kifejtése.Az első függőleges szelet lefejtése után 1 m vastag pillért hagynak az omlásfelőli oldalon és az új gurítóból a második szeletet is a fenti módszerrel fejtik le,azzal a különbséggel, hogy az egyes pászták omlasztásánál a főtepilléren kívülmég az oldalpillért is vissza kell szedni.A leghátsó keresztvágat második függőleges szeletjének fejtésével egyidejűlegindul meg a hazafelé eső következő keresztvágat legbelső pasztájának fejtése is.Miként a „vertikális" fejtéseknél, itt is vízszintes lépcsőzöttség alakul ki a keresztvágatokközött.A fejtésmód eredményeit még nem ismerjük. Az üzem vezetősége 4—4,6 t/műszakteljesítményt, önköltségcsökkentést és a termelőképesség 12—15 000 t-ra valóemelkedését várja az új fejtési módtól.III. Érctárolássaldolgozó fejtésmódokMint említettük, a rudabányai érctestek legnagyobb része nem rendelkezikomlasztásra alkalmas fedőréteggel. A tárgyalt tömedékeléses fejtésmódok viszontnem biztosítottak kielégítő teljesítményeket és termelőképességük sem éri el azt aszintet, hogy tömegtermelésre alkalmas fejtésmódoknak tekinthessük őket. Ezértolyan fejtésmódra irányult a figyelem, amelynél megfelelő biztonság esetén elhagyhatóa teljesítmény rontó és költséges tömedékelés, ugyanakkor tömegtermeléstbiztosít. Ezeknek a kívánalmaknak kielégítését érctárolással dolgozó, ún. magazin"fejtésmódok ígérték.1. Érctároló fejtésAz első érctároló fejtés — mint a későbbi évek fejlődésének előhírnöke —1943-ban jelentkezett.Egy kisebb terjedelmű ércesedést találtak a X-es bányamezei egyik kutató-21 RmtabiVnya — 2/6 S