Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

keztek, hanem a továbbiaknál is. A megszakadozott óriási érctömbök a fejtésegész folyamán állandó mozgásban voltak.E fejtési mód első kísérletei 1942. évben az Andrássy I, bányarészben kezdődtekés 1949-ig a földalatti fejtégek zöme ezzel dolgozott. Ezután már csak a visszamaradtércpillérek kifejtésénél és egyes, a fejtési rendszer szempontjából alkalmasérctestekben alkalmazzák, ahol a fenti nehézségek nem jelentkeznek, vagymás megoldás nem lehetséges. A teljesítmény a fejtéseknél 3—3,5 t/műszak értékkörül mozog. Az évi termelőképesség pedig 4,5—5000 t.3. Függőleges szeletosztású pásztafejtésAz előző fejtésmód hiányosságait tapasztalva, olyan fejtésmód kialakításáratörekedtünk, amelynél az érctest összefüggését, illetve támaszkodását az alattalevő kőzetrétegekre minél kisebb területen kell megszüntetni és ezáltal a fejtésbiztonságát javítani lehet. A biztonság mellett a termelékenység emelése és a fejtésiköltségek csökkentése is cél volt.Az a körülmény, hogy a telérszerü érctestekben már kipróbált íőtepásztafejtés, különösen annak módosított formája gazdaságosság vonatkozásában jóeredményeket adott, sőt a 6—8. szeletig biztonsági nehézségek sem adódtak, arra^/Tömedékvágat, Tömedék Heresz f vágatJ~3 Fejtési határA metszetö. ábra. „Vertikális" fejtés8 metszet