Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

FEJTÉSMÓDOKPodányi Tibor oki. bányamérnökA sok évszázados múltra visszatekintő földalatti fejtés a kizárólag külszíniművelésre berendezkedő nagyüzemű vasércbányászat első évtizedeiben szünetelt.A második világháború alatti fokozott vasércigény olyan különálló és vastag takarórétegalatt fekvő érctestek termelésbe való bevonását követelte meg, amelyek külszínifejtésre semmiképpen sem kerülhettek. Ezeken indult meg 1942-ben — 62 éviszünet után — a földalatti fejtés.Az azóta eltelt alig több mint egy évtized alatt a változatos földtani adottságokkövetkeztében — amelyek mind az érctestek alakjában, nagyságában, térbeli elhelyezkedésben,mind a mellékkőzet fajtájában, minőségében és szilárdságábankifejezésre jutottak — a fejtési módok egész sora alakult ki. Természetesen a földtaniadottságokon kívül a különböző fejtésmódok kialakulására hatással volt a biztonságra,gazdaságosságra és a megfelelő termelőképességre való törekvés is.A rudabányai ércelőfordulásnál alig képzelhető el az a helyzet — ami a szabályostelepes vagy teléres előfordulásoknál általános —, hogy a bányaüzem egyetlen jóllevált fejtési módszerrel dolgozik, Úgyszólván minden egyes érctestnél alaposmegfontolás tárgyává kell tenni, hogy milyen fejtésmóddal lehet a művelést gazdaságosanés a biztonságnak megfelelően kialakítani.A bányaüzemben a külszínen termelhető ércek mennyisége egyre csökken, ígya bányászkodás fokozatosan áttér a földalatti művelésre. Az áttérés nem jelenthetia termelési költségek nagymérvű emelkedését és a termelés mennyiségének csökkenését.Éppen ezért a gazdaságosság és a termelőképesség tekintetében a külfejtésekbenkialakult értékek elérésére, illetve megközelítésére kell törekedni.A fentiekben vázolt körülmények idézték elő viszonylag rövid időszak alatta többféle fejtésmód kialakulását,I. Tömedékeléssel dolgozó fejtésmódokA tömedékeléssel dolgozó fejtésmódok kialakulásában jelentős szerepet játszotta párhuzamosan folyó külszíni fejtés. A külszínen nagy tömegekben, szükségszerűentermelt meddőkőzetek önként kínálkoztak tömedékanyagul. Beszállításuk a fej tőhelyrenem került többe, mint a távolfekvő külső hányókra való eljuttatásuk.Ugyanekkor a rudabányai érctestek többségükben nagyobb ,,vastagsággal" rendelkeznek,mint amit egy szeletben le lehetne fejteni, tehát tömedékelésük szükségesvolt. Ezek alapján az első időkben úgyszólván kizárólag tömedékeléssel dolgozófejtéseket alkalmaztak, amelyek a legközelebbi külszíni fejtési munkahelyekről