Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A társulat megalakulása előtti kutatási és termelési munkákból származó érckészleteketátvették, nevezetesen Andrássytól 2000, a kincstártól 1.7 400 tonnát.Ugyanakkor kötelezettséget vállaltak, hogy a szerződés lejárta után a kincstárnak8700 t készletet visszaadnak.A közgyűlés beható tanulmányozás tárgyává tette az érc értékesítését is. Megállapodtak,hogy a witkowitzi vállalat átveszi a várható teljes 40 000 tonna évitermelést, s ezenkívül a készletből 10 000 tonnát, míg Andrássy csak évi 2—4000t ércre tartott igényt.Előzetes becslés szerint az érc termelési árát Barcikán vasúti kocsiba rakva,pörkölt érc esetében tonnánként 4 Ft-ban, nyers ércnél 3 Ft/t-ban állapítottákmeg.A bánya vezetéséhez megállapított létszám az egykori jegyzőkönyv adataiszerint a következő:1 föaknás?.1 aknászI könyvelő1 raktárnok1 pályafelvigyázó1 porkölöi felvigyázó2 mozdonyvezető1 mű hely mester3—4 csillejegyzőösszesen 12 — 13 fő, amely évi 226 564 laza m 3termeléssel kapcsolatos feladatokatlátott el.A bányaművelésről Gucklcr (3) megemlíti, hogy vasércet csak Kudabányahatárában termeltek, és azt részint „csuszkákon 1 ', részint „gurítás által" bizonyosszintekre hozzák, honnan vagy vasúti kocsikba vagy pörkölőkemencékbe rakják.Cikkének megírásáig 12 270 tonna ércet termeltek Rudabányán, amelynek értékéta termelés helyén 2 Ft/t-ban adja meg.„Midőn tehát ezen oly rövid idő alatt létesített eredményeket látjuk — írjaGuckler — és tekintetbe vesszük, hogy ezen vállalat által igen sok ember keresethezjutott, akkor nem tagadhatjuk, hogy Rudabánya vidékének bányászata újvirágzás felé siet, és csak azt kívánhatjuk, úgy hazánk, mint Rudabánya érdekében,hogy ez viruljon is."A bányászat gyorsütemű fejlesztése végett állandó munkástörzsről kellett gon-isss.doskodni, mert a község lakossága csak 655 lélek volt. Az olcsón megvásárolható,nagyrészt régi kohósalakkal feltöltött völgyfenék területén tehát munkáslakásoképítéséhez kezdtek.Állandó jellegű épületet a 12 éves bérleti szerződésre és az addig ismert és becsültércvagyonra való tekintettel nem létesítettek. A bérleti szerződés lejárta után ugyanismindez térítés nélkül a bérbeadóé lett volna.Ez vezetett a négylakásos faházak létesítésére (1. ábra). Ezek Felső-Ausztriábólelőre kiszabva és lekötve érkeztek Rudabányára. Előzetes költségvetés szerintegy ilyen faház 1900 Ft-ba került volna, de ténylegesen az épített 10 db költsége24 000 Ft volt. Felépítésüket a bányatanács 1882. január 5-én határozta el, és ajúlius 17-én megtartott tanácsülés (11/1) már elkészültükről emlékezik meg.A munkások e szolgálati lakást havi 2,50 Ft bérösszegért, míg a felőrök, mesterektermészetbeni illetményként kapták.A levélcím ebben az időben Barcika, utolsó posta Sajószentpéter volt, míg atávirati cím u. p. Vadna.A beruházásokra ténylegesen fordított ősszeg 522 905 Ft volt, s ezzel mind az