Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Az Andrássy III. bányarósz közös meddőhányójául a Nagy hegy É-i lejtőjétjelölték ki, s oda az ún. VIII. számú felvonót építették meg.A meddőfelvonó pálya hossza 18510 m. A végnélküti kötélvontató berendezésta BAMERT szállította. A 0,7") m mp vontatási sebességű gépi berendezés szállítókötele28 mm átmérőjű volt, hajtómotorja 10") T-E-s.Ezenkívül a „Cigányos" hegyen a II—VII. és IX. sz. meddőfelvonók épültek.A II. és VII. sz. felvonó az Andrássy II., a IX. sz. felvonó pedig a Vilmos bányaés az attól E-ra fekvő bányarészek meddőjét szállította a bányaművelés területérőla VIII. sz. hányóval szemben levő hegyoldalra. A VII. és VIII. felvonók közötta völgy felett végtelen szállítókötél volt kifeszítve, hogy a hegyre felvontatott csilléketminél rövidebb Jószállítással lehessen a hányók kidöntési helyére vontatni(II. melléklet).A VII. sz. felvonót l!>20 novemberében, a VIII. sz. felvnnót 1928 augusztusában,a IX. számút 1929-ben helyezték üzembe.A végnélküli kötélszállító berendezések fokozott alkahnazás.-íval oldotta megKállai a Vilmos bányarésztől É-ra fekvő bányarészek anyagszállítását is.A Vilmos bányarész szállítása az előző időszakban szállítótáróvat kapcsolódottAndrássy ll.-höz, és a Deák bánya termeivényét külön felvonóval emelték e szállítószintre.Ezt a szállítást Kállai az ún. X. sz. felvonóval helyettesítette, amelynek építését1930-ban kezdték meg, és 1031. július 25-én helyezték üzembe.E felvonó egyik végállomása és egyúttal gépháza az Andrássy II. villamosmozdonyszállításának szintjén volt, másik s egyúttal feszítőállomása a Deák bányában(I, melléklet). A nyomvonal 1938-ig teljesen a külszínen haladt, azután egy jelentősrészét föld alá helyezték, hogy eszel a mélyebb szintek feltárását is biztosítsák.Az említett rajzmelléklet és a 15. ábra a vízszintes vetületben és a függőlegessíkban mutatja az iránytöréseket. A pálya hossza 2200 m volt.Az a bányászati elgondolás, hogy a Rudabányától távolabbra eső bánvarészeketközös szállító berendezéssel a villamos vontatású szállításhoz kapcsolják, elvileghelyes volt, azonban a mozdonyszállítás helyettesítése végnélküli kötélszállítássalnem felelt meg a követelményeknek.Az igen hosszú végnélküli kötélen - csillehiány miatt - - rendszeres csillebeosztásnem volt lehetséges, s az emiatt meglazuló kötél igen gyakran leesett az irányterelőkorongokról. A pályának sok fel- és lekapcsoló szintje volt, és nagy kezelőszemélyzeteellenére is igen lassú szállítást biztosított.A meddőfelvonók üzembehelyezése után a külszíni letakarítási munkát kellettvolna növelni, inert pl. az Andrássy I. bányarész galyagosi részén a barnavasércekmár 00—7(1 m vastag takaróréteg alatt helyezkedtek el. Az ércvagyon előkészítéséhezaz érc-meddő aránynak a meddő javára kellett volna eltolódnia. Sajnos, ez elmaradt.Helyette az említett rész földalatti feltárását tűzték ki célul. A mélyebbszintről való szállítást - sajátságos elgondolással — a II. sz, felvonó külszínenLevő feszítő állomásának a feltárási szintre, vagyis a föld alá helyezésével biztosították.A feltárás azonban pár 100 m kutatóvágat kihajtása után — a fakasztottvizek okozta nehézségre hivatkozva — abbamaradt.Hasonlóképpen földalatti feltárással kívánták az Andrássy II. K-i részén a3í7. sz. fúrólyuk által 7,15 m vastagságban harántolt barnavasércet é-s 1,85 m vastagságúankeritet is feltárni. A szállítószint alá hajtott, ún, Barbara-ercszke és afolytatását képező 300 m-es irányvágat a fúrólyuk adatait és az érc minőségétnem igazolta. Az irány vágat szellőztetés hiányában abbamaradt.10 Rudabánya — s