Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

0,5 mÖAŐm 2Is1kijáratot is biztosítani. Ez újabb táró kihajtását, vagy újabb akna lemélyítésétjelentette, Ezt bizonyítja az, hogy viszonylag kis területen gyakran találtak többaknácskát is.A középkori bányászatban a kézi jövesztés, a nehézkes és fáradságos, valamintköltséges szállítás miatt a meddökőzet termelésénél és mozgatásánál a lehető legkisebbmennyiségre kellett törekedni. Az ércelőfordulás szeszélyessége miatt úgyis,igen nagyszámú és hosszúságú vágatot kellett készíteniük.Éppen ezért a vágatok szelvényméretet a G,25m*lehetségeslegkisebbre csökkentették. A középkori eredetű rudabányaivágatok szel vény nagysága ezért mozog 0,3 — 0,5m- között.A szállításra, közlekedésre használt vágatok szokványosmérete a 0,8 m magasság és 0,6 m szélesség. Alárendeltebbkutatóvágatoknál ez a méret esetenként 0,6 x0,50,8-10 mMécsfuíkéh0,6 m-i. ábra. Középkorivágatszelvényekés 0,5 x 0,5 m-re is lecsökken. A szelvény alakja c saknem pontos derékszögű négyszög,simára kidolgozott oldalfelületekkel.A vágatok iránya a tapogatódzó kutatásnak megfelelően szeszélyesen változik.Kanyarog, sokszor métereken belül is irányt változtat. Esetenként több ágra bomlik.Találni azonban határozottan irányvágatokat is, amelyek hosszú szakaszokon egyenesvonalban haladnak. Ezek nyilvánvalóan feltáró vágatok és a bánya ismertpontjainak összekötésére készültek szállítás, légvezetés vagy víztelenítés céljából.A vágatok javarészének lejtési viszonyai is változók. A közel vízszintes szakaszokgyakran mennek át emelkedésbe vagy bukásba. Helyenként pl. a jelenlegiRudahegyen 20°-os esés is előfordul. Az Andrássy I. bányarészben 45 —50°-os dőlésűgurítókat is tártak fel. Nagyobb lejtés esetében gyakran lépcsőszerűen képezték kia vágat talpát. Az Andrássy I. bányarészben 1947-ben feltárt két egymás alattelhelyezkedő nagyobb fejtési üreget csigavonalban haladó, szabályosan lépcsőzötttalpú vágat kötötte össze, mint egy épületben kiépített csigalépcső. Talán innenered, hogy a rudabányai bányászok még az 1930-as években is előszeretettel lépcsőztékmeg a kemény kőzetben haladó 30—40°-os dőlésű kutató feltöréseket.A sok vízszintes és függőleges iránytörés miatt ezeknek a vágatoknak a térképezése— síkbeli ábrázolása — kevéssé szemlélteti való helyzetüket. A bányavágatok