Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A cég augusztus 30-án kurityáni szénmintát kért, melyet megküldték, s egybenközölték, hogy e barnaszénből az ózdi gener át őrtelepen fej 1 esztett gáz összetétele :co,, o 2 co H tCH 4 N afűtőért. m 8 /cal% 4,65 0,10 28,45 14,60 1,98 .50,22 1412A kurityáni szén elemzése:Nedv. % c% H% s% Hamu % 0+ N% fii tőért, kcal28,2 36,40 2,84 3,02 16,22 12,72 3172Egyúttal a darabosító kemence kívánt napi termelését 200 t-ban adták meg.Ugyanekkor ajánlatot kértek a Fellner és Ziegler frankfurti gépgyártól is.E cég véleménye szerint a generátorgáz általában nem biztosítja a darabosításhozszükséges hőmérsékletet, s azt vagy szénporral kell növelni, vagy a levegőt előmelegíteni.Az augusztusi határozat alapján 1938. szeptember 2 — 13. között Rozsnyóbányánelvégezték kurityáni barnaszénnel a pörkölési kísérleteket. A kísérletekhez100 t aknaszenet és 30 t rostált aknaszenet szállítottak.Az eredmények a következők voltak:Í. A kurityáni szén az Apold-Fleissner kemence tüzeléséhez felhasználható,azonban alacsonyabb fűtőértéke és nagyobb nedvességtartalma miatt a szénfelhasznál ás nő.2. A forgópörkölő-kemencében porszéntüzeléshez felhasználható, de az Ostrauvidékikőszénporral elért eredményekkel szemben sokkal kedvezőtlenebb az alkalmazása,mert nehezebb és költségesebb a szén szárítása és őrlése. A kemence teljesítményekisebb, a szénfogyasztás nagyobb és a szén nagyobb hamutartalma miattaz érc kovasavtartalma nő.3. A kurityáni szén nagyobb kéntartalma a darabosított anyagban nem jelentkezik.A dúsítás eldöntése előtérbe került, s ezért a frankfurti. Lurgi cégtől is kértekajánlatot.A rozsnyói bányaigazgatóság, amelynek a vasércek előkészítésével kapcsolatbannagy tapasztalatai voltak, ekkor már felhívta a Rima vezetőségének figyelmétarra, hogy amennyiben nem ragaszkodnak a generátorgázzal végzett dúsításhoz,célszerűbbnek látná a Greenawalt vagy Dwight—Lloyd eljárás bevezetését.A kérdés tisztázása céljából a Rima vezetősége 1938 decemberében engedélytkért a sajóházai (Nadabula) állami bányáktól, hogy Greenawalt berendezésén arudabányai vaspátokkal darabusítási kísérletei végezhessen.Az engedélyt megkapták és 50 t 0 — 15 mm .szemnagyságú apró pátot és 8 t15—25 mm-es szemnagyságú pátot a kísérlet helyére szállítottak.A kísérleteket 1939. január 22-én végezték el.A Greenawalt-teknő három ércrétegében a második és harmadik réteg kokszporralvolt keverve, az első réteg a rostályvédő réteg, amelynek célja, hogy a kb.10 mm-es héz,agokat befedje, s ezzel megakadályozza a fölé helyezett 0 — 15 mm-es