Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A bányatársulat berendezéseiről és főbb adatairól a Magyar Bányakalauz (8)közöl adatokat, amelyeket a IX. táblázatban foglaltunk össze. Az 1892. évi adatokszerint 157 munkáslakáson kívül, fűtőháza, műhelye, raktára, rendező pályaudvara,kórháza, iskolája és élelmezési raktára volt. A bánya létszáma 569 férfi és 73 gyermek,a külszíni segédüzem, pörkölő és vasúti létszám 105 férfi és 2 gyermek.A betegsegélyzőpénztár vagyonának növekedésével — 1892-ben elérte már a37 899,78 Ft-ot • elhatározták a nyugbérezést szolgáló bányatársláda létesítését,olyan feltétellel, hogy költségeihez a tagok 50% erejéig hozzájárulnak.A bánya fejlesztése azonban további lakásépítést kívánt. így a közgyűléselhatározta (H/13) egy 64 személyes munkáslaktanya és 4 darab 8 családosíttiw, munkáslakóház építését. Az előbbi költségvetés összege 3146 Ft, míg az utóbbiédarabonként 4500 Ft.Ugyanez a közgyűlés az első kotrógép jó üzemeredményei alapján engedélyeztea II, kotrógép beszerzését, amely 1895 márciusában került üzembe. A II. kotrógép1895/96. üzemévben már 153 034 tömör m 3 meddőt takarított le. Teljesítményét akedvezőtlen időjárás és a meddőhányók állandó csúszása károsan befolyásolta, mertmár a pár napos esős időjárás a vasutat járhatatlanná tette,ísei. A 11. bányatársulati közgyűlés jegyzőkönyve (11/14) az 1893/94. üzemévrőlszámol be. A bányaüzem eredményeit a megfelelő táblázatok közlik, kiemelve, hogya Vilmos bányamezőben az ankerit és mészkő takaróréteg keménysége a teljesítmé-.nyéket lerontotta.A jelentések beszámoltak az első esztergapad és fúrógép beszerzésének engedélyezéséről.Bár az ércszállítás a kereslet hiánya miatt ez évben kissé csökkent, ezt átmenetijellegűnek tartották, és további 10 lakás és anyagraktár építését határozták el.lHiw. Az 1895/07 évi üzemi jelentések igen eredményes kutatásokról számolnak be.A Vilmos bányarészben a kutatótárók 8S és 90 m hosszban haladnak ércben sezek talpáról lemélyített két akna 15,5 és 17 m vastag érctelepet harántolt.A mélyfúrások Andrássy mezőben az érctelep jelenlétét csapásirányban 100(1m hosszban, s erre merőlegesen 430 m szélességben és 21 m átlagos vastagságbanigazolták. A barnavasérc tömör m 3 -ét igen alacsony értékkel — 1,4 tonnávalvéve az ércvagyont 12 millió tonnára becsülték.ISSMJ. A Vilmos bányamezőben mélyfúrással megkutatott (M/16) ércmennyiség m 3 -ét2 tonnával, átlagos vastagságát 21,5 m-nek számítva az ércvagyont 4 millió tonnáraértékelték. A bányamező legmélyebb fúrólyukában a meddő (mész és márga) 44m, amely alatt 12,5 m barnavasérc és 26,7 m pátvasérc volt. A keményebb meddőrétegekgépi kitakarítására ekkor még nem gondoltak.A külszíni bánya egész területén megnövekedett letakarítási meddő elhelyezésecéljából mind Felsűtelekesen, mind Rudabányán földterületeket kellett bérelni vagyvásárolni. E községek erdő- és legelőterületcit azonban már eddig is tekintélyesmértékben vették igénybe bányászati célokra, viszont a tulajdonosok természetbelivagy pénzbeli kártalanítása a telekkönyvek példa nélküli elhanyagolt állapotamiatt csak nagyon nehézkesen haladt.Az újabb igénybevétel ellen tehát a környék érdekelt lakossága ellenszenvetmutatott.1807. Ez volt az oka a mezőgazdasági munkásság nyugtalanságának 1897-ben Rudabányánés a környékbeli érdekelt községekben — amely Gál igazgató jelentéseszerint — (11/16) ,.közveszélyes"' mozgalomhoz vezetett.