Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

5—5, egymást keresztező, részben földdel betemetett talpfán nyugszik. A középsőcsászárfa áll, bemetszései mutatják az eltávolított ferde kötésgerendák helyeit.Az egész építmény tölgyfából készült, lapolási eljárással. Később beépült falépcsővezet a felső emeleti helyiségbe. Itt láthatók a fatorony 4—4 árkádnyílásának ésmellvédkorlátjának nyomai. A sisakot tartó, egymást nyolcágú csillagban metszőgerendák részint hiányoznak, részint újak.Megmaradt egy kis harang, amelv az előző harangláb felszereléséhez tartozott.Átmérője 43 cm, felirata: VERBVM DII MANET IN ETERNVM. ANNO 1713.Virágfüzér díszíti, lapos mintázásban, sííríí leveles dísszel.Rudabánya katolikus lakossága valószínűleg a XVIII. század elején szaporodottfel annyira, hogy tartós templom építésére gondolhatott. A szuhogyi plébániánőrzött 1709. évi Canonica Visitatio (Szepesy Sándor plébános fordításában), a következőadatokat tartalmazza: „Rudabánya filiában van az 1731-ből való templomtartós kőanyagból, amelyet Gvadányi János akkori földesúr építtetett, ugyanabbanaz évben Szent Anna tiszteletére . . . Jelenleg a templom elég jó állapotban van . . .Ezen a helyen külön áll a fából való harangláb, amelyben közel mázsás harangfügg . . .". Az 1829. évi Canonica Visitatio ezt mondja: Ez a leányegyház bírt egykor1771-ben (?) emelt templomot, amelyet azonban 1806-ban . . . omladozó állapotamiatt be keltett zárni és jelenleg csak a romjai láthatók 2 . Az Országos Levéltárbanmegmaradt ,,ürugány Joseff" kőműves tervrajza 1809-ből „Ruda Bányai Ujj templomnakle rajzolata" címen (17), A rajz kisméretű átlagos későbarokk templom képétmutatja, egyetlen homlokzati tornyán törtvonalú sisakkal, szegmentíves felső záródásúbejárattal és ablakokkal, a hajóval azonos magasságú, egyenes záródásúszentélylyel,boltozott l>első térrel. Nem tudjuk, kivitelre került-e ebben a formában? A mairk. templom 1913 — 14-ben épült. Elődjére az idősebbek sem emlékeznek, csak aharanglábra, amelyet az új templom építésekor bontottak le.Ez az építkezés érdektelen, valamint a község házai is, amelyek túlnyomórészben az utolsó évszázadban épültek. Egyetlen szabadtéri emlékmű érdemelfigyelmet: Gvadányi bronz mellszobra, Pásztor János szobrászművész alkotása.Mindaz, ami a középkor művészi tevékenységéből megmaradt, töredékesmivoltában is beszédes emléke a gazdasági fellendüléssel szoros kapcsolatban állókultúrának. A bányászat virágzásának hanyatlása után a XVII —XVIII. századbanbekövetkezett református és katolikus templomépítkezések, illetve átépítésekméretekben és anyagiakban is távol állanak attól, ami a XIV—XVI. századbanjött létre. A mai kor ipari fejlődése még nem alakította át a kis község képét, decsírájában hordja a jövő kulturális felvirágzásának ígéretét.IRODALOM ÉS FORRÁSOKI. Domanovszky S,: Magyar Míivdöd Őstörténet. Bp. é, n. I. köt. 195. 1. kép.'-!. Die archaologíschen" Fiibücationcii ungarischer Zeitschriftcn. Mittheiluiigen der K. K. Central-Coinmission znr Krforsi'hung und Krhaltnng der Baudenkmale, II. 1857. 219.i. litirányiic, Uberschall M.: Régi magyar vasművesség. B. 1941, 10. 7. k.4. li. Kiss I.: A rudabányai ev. rcf. templom czimeres emlékei. Turul, XXIII. 1905. 99—104.5. Orsz. Lvt. UrbarLa & Conscriptioiies. Fasc. 21, 126, 113,6. Hivatalos Közlemények. Areb. F.rt. III. 1884. II, III.7. Myskovszhy V.: Néhány felsővidéki műemlék. Arch. Ért. XXI. 181)1, 385—401. Műemlékek Orsz.Biz. rajztára 1901. febr. 20,8. Rudabányai ref. templom. Technika, 1942. 6, sz. Műemlékvédelmi Szemle.5. Hensdmann 1.: Honi műemlékeink hivatalos osztályozása. Arch. Ért. V. 1885. XI..* Vince István íanllo szíves köílése.