Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

össitetcvóÜzemiért* Diósvölgyl' Lakótelepi*kohósalakokFcO 58,61% 25,87% 38,30%SiO, 30,20% 31,72% 30,82%CaO 3,74% 5,72% 1,55%MgO 1.60% 4,90% 1,50%ALO a2,04% 7,01 % 3,50%S 2,42% 0,77% 1,00%Cu 0,30% 0,30% 0,03%BaO ' — —19,10%BaS0 45,00% 5,91%—MnO 1,98% 0,98% 1,70%6,00% 6,00%—01,89% 89,18% 97,80%A különböző külföldi rézsalakok jellemző összetevői 4 :I-eO :34 — M %SiO, ;35 — 42 %CaO : 3 — 6 %MgO : 1,3 — 2,5 %ALÓ, : 5,9 — M %S : 0.Í5 — 0.58%CM : 0,30 — 0,46%Az elemzési adatok, és a fenti összehasonlítás alapján a salakot rézolvasztáseredményének tekinthetjük. 5A harmadik oszlopban szereplő „lakótelepi" kohósalak lehetséges, hogy nemréz, hanem ólom-ezüstérc olvasztásának terméke. Erre mutat a réztartalom igen kisértéke, a CaO és MgO kisebb %-a, valamint a BaO nagy mennyisége. Az ezüsttartalmúólomércek ugyanis a pátvasérctestek baritos szegélyein fordultak elő,ahol a karbonátos összetevők, valamint a rézércásványok kisebb mértékben jelentkeznek,mint a másodlagos vasérctestekben.A XVI. századbeli összeírások többször említik a réz- és ezüstbányákat [1565— fodina argenti et cupri, 1570 — ex fodina cupri, 1576 — fodina argenti et cupri (1)].A középkori vasércbányászatot csak a Deák-bánya keleti oldalán 1043. évbenfeltárt fejtési üreg bizonyítja (2).Az újkori bányászat rézércekre és egyre inkább növekvő súllyal vasércekreirányul. Az ezüsttartalmú ólomércek termelése háttérbe szorult (3).Az írott források szerint a XVI. század végén és a XVII. század elején a bányászkodásrézércekre folyik. A század második felében már jelentkezik a vasérc, de aforrások 1777 és 1793 kőzött még említést tesznek ólom- és ezüstbányákról is. A XIX.század első felében ismét a rézérc játssza a főszerepet. A régi rézbányákat újranyit-* Rudabányai laboratórium elemzései.* Vasipari Kutató intézel elemzése.« K. Heutze; Sintcrn, Schinetzen und Verblaseu aulfidisclier Erze und HütU-nprodulitv. SpringerVerlag Berlin 1929. 126. o.* VOcsey Jtéla oki. koliómóniíik kandidátus riiegállap'lása.