Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A kvarcpor jír ladini palaösszlet közé nyomult és azzal együtt erősen préselődöttkisebb tömzseit a Bódvaszorosból és a Telekesi-völgy alsó szakaszáról ismerjük.A zöldes színű, palás szerkezeti! kőzet finom kristályos alapanyagban 2—fi mm-eskvarc és plagioklász beágyazásokat tartalmaz. A kvarcporfír felnyomulása erősenpréselt és kiliengerelt szerkezetéből következtetve a terület mai hegységszerkezeténekkialakulását megelőzte, így valószínűleg a jurában játszódott le [7, 32],Gabbró a Bódvavölgy felső szakaszán mélyfúrások (Bódvarákó, Perkupa,Szögliget, Komjáti) adatai szerint a felső-pannóniai, illetve pleisztocén feltöltésalatt hatalmas tömegekben lép fel [33]. A felszínen igen csekély kibúvása ismeretesSzögliget határában. A gabbrótömzsök alkata a szarvaskői előforduláshoz hasonlóan,rendkívül változatos. A differenciálódás és kőzetté szilárdulás feltételeinek megfelelőenaz alkáligabbró-család szövetben, összetételben elütő számos tagja fejlődöttki egy tömzsön belül is. A gabbrótömegek tektonikusán darabolódtak, kihengerlődtek.A perkupái bányafeltárások adatai szerint a gipszes Összletbe begyúrt gabbróésdiabáztömbök mélyrehatóan szerpentinesedtek [32].A gabbró-magmatizmust, mint ofiolitot, szerkezeti kerete és összetétele alapjánaz alpi—kárpáti hegységképződés kezdeti szakaszához (alsó-kréta) kapcsoljuk.A Rudabányai vasércvonulat környezetében megjelenő eruptív képződményekegyikét sem hozhatjuk kapcsolatba a sziderites metaszomatózissal.C) HegységszerkezetA Rudabányai vasércvonulat a Gömör-Tornai Karszt hatalmas, összefüggőtriász területének DK peremén alakult ki {1. ábra). A főtömegében nyugodt felépítésűtriász nagyszerkezeti egység a hegységképződés során a Szendrői-, illetve Upponyíhegységekmélyben összefüggő, hatalmas karbon tömegébe ütközött.Az ütközés vonala mentén a több szakaszban lejátszódó hegységképző elmozdulásoka triász egység peremi övének képződményeit bonyolult torlódásos-pikkelyesszerkezetbe halmozták össze (1., 2. mell.). A szerkezet azáltal vált különösen bonyolulttá,hogy az ütközés és torlódás iránya, amely a kezdeti szakaszokban DK-i volt,később ellentétessé vált, ÉXy-iba csapott át. Ezzel nemcsak a korábbi, egyoldalasszerkezet ellenkező irányú átrendezése járt együtt, hanem jelentős nyíró, ollózófeszültségek fellépése is.A vonulat átlagos csapása a Telegdi-Roth K. által Recsk-Bükkszék környékéről,ugyancsak triász képződmények tektonikus érintkezéséről leírt Darnó-rátolódásivonal folytatásába esik [38], Erről az újabb vizsgálatok azt mutatták ki, hogy azÉK-i országrész legfontosabb hegységszerkezeti eleme. A Szepes-Gömöri Érchegységfőbb rátolódási irányai is ezzel párhuzamosan futnak.III. Ércföldtani viszonyokA) Az érctelep kialakulásaA rudabányai érctelep pikkelyezűdési övben helyezkedik el. A triász alaphegységenbelül, de még a közvetlen ércfedő újharmadkori üledékek esetében sembeszélhetünk összefüggő, teljes rétegsorokról vagy települési sorrendről. Viszonylagosszerkezeti nyugalomról csak a felső-pannóniai üledékek tanúskodnak, bár vetőkhelyenként ezekben is kisebb-nagyobb lezökkenéseket idéztek elő.