Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A közeli községekben megszűnt a munkaerőfelesleg és megkezdődött a munkaerővándorlásazon üzemek felé, amelyeknél a bérezés kedvezőbb volt.Az építkezésnél foglalkoztatott napszámosok béreit hatóságilag megállapították,s ex irányt mutatott a bányászati bérek olyan megállapítására, hogy alétszámlemorzsolódás megszűnjék. Bar az önköltségben ez természetesen a munkabérhányademelkedéséhez vezetett, dc az alacsony szintű bányászbérezés szempontjábóligen szükséges és indokolt volt.A vasércbányászatban ez évben tértek át a 10 órás munkaidőről a 9 órás munkaidőre,amely 0 — 10 óráig tartott, 1 órás ebédidővel.A csökkentett munkaidő ellenére a teljesítmény nem romlott, ami bizonyítékaannak, hogy a hosszabb munkaidő nem emeli a végzett munka mennyiségét.A Rima, mint magyar vállalat, a bányatelep karbantartására, szociális építkezésekrevalamivel többet áldozott, mint jogelődje. így folytatták a fából építettmunkáslakóházak átépítését.A gőzsiiröde és az új fürdő zuhanyozóval, közös medencével, 10 káddal épültés méltányos árért állt az üzemi dolgozók rendelkezésére.Bár a fürdő korszerű volt, s létesítését nevetés szempontjából megelőzte amár említett ideiglenes fürdő látogatottsága, mégis igen kicsi volt, s emiatt mindennapiüzemben tartását be kellett szüntetni.Kállai, mint a társulati iskolaszék elnöke ezért elrendelte, hogy az iskolásgyermekek tanítójuk vezetésével nemek szerint elkülönítve kéthetenként egyszerdíjmentesen kötelező fürdésen vegyenek részt. Ezzel kívánta az ifjúságot a fürdőiránti igényre nevelni.A háborús feszültség következtében a bányaüzemeket hadiüzemekké nyilvánítottákés az üzem személyzeti és fegyelmezési ügyeit a hadiüzemi személyzetiparancsnok látta el.A hadiüzemek alkalmazottainak szabad munkahely változtatási joga megszűnt,de a nélkülözhetetlen szakmunkások katonai felmentése biztosítva volt.Kegyelmi tekintetben a hadiüzemi alkalmazottakra a katonai büntetőtörvénykönyvszabályai voltak érvényesek,non. A bányaüzem fejlesztése 1939/40. üzemévben a háborús események következtébenmegakadt. A katonai szállítások vagonigényei és az erős tél az ércszállítás¬ban komoly zavarokat okozott.linuek következtében 1940 februárjában csak 12, márciusában csak 19 munkanaponfolyt a termelés, de az érckészlet még így is növekedett.A külszíni termelés meddő: ére aránya 73,9 : 20,1, legkevésbé sem elegendő akülszíni bánya előkészítettségének fenntartásához.A földalatti kutatómunka azonban erősödő ütemben folyt. A földalatti munkahelyekrőlmár 6680 laza m a , túlnyomórészt pátvasérc került ki, ami, ha tekintetbevesszük, hogy e vágatok nemcsak ércben, hanem gvakran meddőben is baladtak,az évi földalatt kihajtott vágat hosszat 1500 fm-re becsülhetjük.A termelt 33 901 t vaspátot a kísérleti pörkölőkemencében dolgozták fel.A termelési ár elszámolása változatlanul úgy történt, hogy a barnavasérc éspörkölt pátvasérc havi termelt mennyisége képezte a ráfordítás költségeinek osztóját,s az ankerit, amelynek szállítása 10 évi szünetelés után újból megkezdődött,tonnánként- 3 P-vel került mint bevétel a ráfordítás költségeiből levonásra.üHi. ^ második háborús év még nem mutatott az érctermelésben lényeges emelkedést,csupán az előző üzemévben megindított ankeritszállítás növekedett 1940/41.