Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

tömtek be. Ezután a tömedék mellett szabadszéllel haladva, a következő pasztafejtése indult meg. Az érc- és tömedékszállítás a kereszt vágat okon kézi csillézéssel,a fő szállítóvágatokon leszállítással folyt. A fejtés a kereszt vágat mindkétszárnyán és mindkét oldalán egyidejűleg történt. Ennek megfelelően egy-egy30 x 60 m-es fejtési mezőben négy csapat volt telepíthető.Amikor egy fejtési mező talpszintjén — a szállítóvágat 4 m-es biztonságipilléreinek kivételével — a talpszinti 2,5 m-es ércvastagság teljes egészében lefejtésrekerült, megkezdődött az első emelet fejtésének munkája. Itt először újabbkereszt vágatot kellett készíteni. A gurítóból kiindulva, talpon tömedéket tartva,pontosan a talpszinti keresztvágat fölött készült el mindkét irányban az új keresztvágat,amelynek végeiből kezdve, a talpszinttel azonos módon folyt le a fejtés.A következő magasabb szintek fejtése hasonlóérc j# Usrc\ érc ff módon mindig új keresztvágat kihajtásával tör¬tént.W^^J^^^W^P^^W^^^. A felsőbb szintek fejtése alkalmával igyekez-Tamedékeiitotwint tek az előző szint biztosítását a tömedék közül~ rőuóttitóvágatemérei kiemelni és megmenteni. A gurítók mindenkori5. ábra. Az érdest tömbökre szakadása fejtési szint alatti szakaszán át került az érc a szállítószinticsillékbe. A gurítók felső szakasza viszonta tömedék beadására szolgált. Amikor a leghátsó fejtési mezőben megindidt azelső emelet leiejtése, akkor kezdték meg a hazafelé következő szomszédos fejtésimező talppásztájának müvelését. így tehát a fejtési mezők között is érvényesülta hazafelé elv és ez lépcsŐzöttségben jutott kifejezésre. Az ábrán a leghátsó mezőbena 3., az előtte levőben a 2. és az azelőtti mezőben az 1. szint művelése folyik.Ez a lépcsőzöttség azt hozta magával, hogy a fejtési munka előhaladásával a telepíthetőmunkahelyek száma növekedett egy bizonyos határértékig, amely az érctesthosszától függött, majd bizonyos idő múlva a hátsó fejtési mezők befejezésévela telepíthető munkahelyek száma csökkenni kezdett. Egy érctesten belül teháta termelőképesség nem volt állandó, hanem a fejtési munka előhaladásával változott.A fejtési rendszernél a földtani adottságok miatt igen sok nehézség jelentkezett.Az érctest vállaposodásra és a mellékkőzettől való elválásra hajlamossága miattugyanis a talpszint lefejtése után, amely kb. 1800 m i -nyi felületen történt és megszüntetteaz érctest szilárd alátámasztását, a fejtési szint fölötti érctömeg elválta mellékkőzettől és közben óriási tömbökre szakadozott. A megszakadt érctömegránehezedett a talpszinten benthagyott biztosításra és a laza kézi berakású tömedékre.Legtöbb helyen a biztosítást összetörték és a tömedéket felére vagy egyharmadárapréselték össze az érctömbök. Ez a hatás természetesen nem egyenletesenjelentkezett az egész fejtési mezőben. A nagyobb érctömbök mélyebben,a kisebbek kevésbé, egyes, a többi között felékelődött tömbök pedig egyáltalánnem süllyedtek. Az érctest ilyen viselkedése igen kedvezőtlenül befolyásolta azemeleten folyó fejtési munkát. Gyakran a keresztvágat szintje alá süllyedt ércrészeketkellett fejteni, ami a teljesítmények nagymérvű romlását eredményezte.Ugyanakkor a legtöbb helyen a talpszinti biztosítás teljesen elveszettnek volttekinthető. Ezenkívül a meglazult tömbökben való művelés komoly biztosításinehézségekkel járt, nem beszélve arról, hogy időnként a jövesztés megbolygattaegyes felékelődött érctömbök támasztékát, amelynek eredménye váratlan és feltartóztathatatlanomlás volt. Ezek a nehézségek nemcsak az első emelkedésnél jelent-