Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

[izek a munkák igen kevés gyakorlati eredményt hoztak. Pedig az előző évtizedelmaradt letakarításának pótlására ezek az esztendők nyújtották a legtöbb lehetőséget.1980. A gazdasági válság ugyanis már éreztetni kezdte hatását a bányászatban is.Miként a IVZ> táblázatból látható, a munkanapok száma csökkent, ez pedig az érckereslethiányát jelentette. Amikor kevesebb ércet kellett szállítani, és lett volnamunkaerő a letakarításra, akkor a csökkenő érctermelés miatt a gazdaságosság lépettelőtérbe, amikor a szállítás megnövekedett, akkor az érctermelési igény kielégítésevolt a főszempont, s nem volt megfelelő munkáslétszám vagy meddőszállítási kapacitás.Ez a tény állapítható meg az érc és meddő termelési táblázatokból az első világháborútólkezdődőleg, és ennek következménye az, hogy a külszíni vasércbányászatletakarítási munkája elmaradt.A Rima részéről történt átvétel első évében a 45 éves élelemtárat végre átépítettéka napjainkban ismert emeletes épületté.Hasonlóképpen átépítésre, illetve felújításra szorultak a Borsodi Bányatársulatidejében épített faházak is.A gazdasági viszonyok romlása a bányaigazgatóságot korlátozásokra kényszerítette,így a kotrógépet 1930 novemberében leállították azzal az indokolással,hogy a gépi letakarításra alkalmas területek határa az újonnan megismert és feltártércek elhelyezkedése és kiterjedése miatt lényegesen megváltozott, s ezt mély¬fúróberendezés hiányában megállapítani nem lehet.1931. 1930/31. üzemévben a meddőtermelés az előző évihez képest 1/3-dal, vagyis178 000 laza m 3 -rel csökkent.A Rima az átvett vasércbánya ércvagyonát Bender Ernő rozsnyói, ugyancsakrimái bányaigazgató helyettessel megbecsültette. A becslés megegyezett az átvételkorKállai által kimutatott ércmennyiséggel, azaz a barnavasércvagyon 8 160 000tonna, amelyből a remélhető 370 000 tonna. A pátvasércvagyon pedig 2 940 000 tonna.Az érckereslet hiánya miatt a bánya feltárási munkáit a X, sz. felvonópályaüzembehelyezése után sem tudták a Deák és Splényi bányarészekre kiterjeszteni.Csupán a Bruimann bányarészt vonták be a művelésbe, amelynek jó minőségűérce ismeretes volt.19S*2. Az 1931/32. üzemévben a termelést tovább kellett csökkenteni, amit már nemlehetett kizárólag létszámapasztással elérni. A letelepített és kizárólag bányászattalfoglalkozó szakmunkástörzsöt meg kellett tartani, hogy az érckereslet megindulásakorrendelkezésre álljon.Az ellentétes szempontokat a munkanapok további csökkentésével érték el(IVfc táblázat). Az évi átlagos munkanapok száma 156-ra esőkként, ami a bányafejlesztését, megfelelő letakarítását lehetetlenné tette. A h;ti 3 munkanap közül2 napon át ércet és meddőt, a harmadik munkanapon csak meddőt termeltek. Természetesenennek hatása az önköltség emelkedésében jelentkezett.Mindezek ellenére Kállai folytatta a bánya ismert vonulatán kívül húzódó ércekkutatását. Az ún. Vilmos bányai ,,Nagy far' alá a szállítószintről ereszkét hajtatott,amellyel 3 m vastag pátvasércet tárt fel. E vágathajtások kizárólag kutatásiés nem termelési célt szolgáltak. Eredményükkel bizonyította Kállai, hogy a ,,Nagyfal" nem törésvonal, hanem Ny felé folytatódik az ércesedés.A bánya termelése rendkívül kicsi, ennek tudható be, hogy a fejtésre előkészítettércvagyon az évi termelésnek 17-szerese (28. ábra).