Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

1949 januárjában megalakult az Ércbányászati Nemzeti Vállalat, ezzel a rudabányaivasércbánya történetében jelentős változás következett be.A vasércbánya 1880 óta mindig szoros kapcsolathan volt a vaskohászattalmind a witkowitzi, mind a rimái időszakban.A kohászat célüzeme volt, s ezért e szemszögből csak másodrangú szerepettöltött be.A vasércbánya mint megalakult vállalat legnagyobb üzeme, annak magjátalkotta, azt gépekkel, értelmiségi munkaerőkkel stb.-vel ellátta és megteremtettea lehetőséget arra, hogy a hazai kisjelentőségű tarkaércbányászat kifejleszthetőlegyen és a magyar ércbányászat önálló iparággá fejlődhessék.Éppen súlyponti szerepe biztosította, hogy az eddig más iparágak szempontjábólmegítélt fejlesztése helyett a bányászat követelménvei arányosan nyerjenekkielégítést.Ez jutott kifejezésre az elkövetkezendő időszak műszaki fejlesztésében.Az altáró elkészülte az első 5 éves terv teljesítésének alapfeltétele volt. .Jelentősszállítási kapacitásnövekedést és önköltségcsökkentést eredményezve, hosszú évtizedekreterjedően irányt szabott a bánya egészséges fejlesztésének. Ehhez kapcsolódottaz altáró szintjén épült villamosmozdonyszín is (21. ábra).Ahhoz, hogy a külszíni bányászat érctermelését az altárón keresztül lehessenszállítani, meg kellett oldani a 30—40 m-es függőleges szintkülönbség kiegyenlítését.Az adottságok és számítások a 60° dőlésű gurító létesítésének gazdaságosságátigazolták. Ezzel lehetővé vált az üzemben levő 1 m 3 -es űrtartalmú csillékből altáróiszállításnál a 2 m 3 -es csillékre áttérni.A körszelvényű 1000 mm átmérőjű döngölt betoncsőből készített gurító dőlésénekmegállapításánál biztosítani kellett az érc kellő csúszását, mert a nedves, agyagos,puha érc még 45—50°-nál is megtapadt.Az első kísérleti szállítógurító még a 3 éves tervidőszakban elkészült, azonbanaz érc a csapoláskor boltozatszerűen összetömörült és elakadt.A tapasztalatok alapján Cziczlavicz Lajos bányatechnikus javaslatára a gurítókalján 40 m 3 -es vasbetontartályt képeztek ki, és a körszelvényű szakasz csak szállításraszolgált. Ezzel az összesen kiépített 10 darab gurítónál 050 t-s tárolóhelyet isnyertek. Hántó Endre mérnök vezetésével — aki előregyártott vasbetonidomokatés gurítószállító részén ócska vasúti sín páncélozást alkalmazott — a szállítógurítók,bunkerok és a vasbeton biztosítású csapolóterek fokozatosan kiépültek mindenbányarészben (19. ábra).A gurító vasúti sínekkel védett felületén lecsúszó anyag — nekiütődve a páncélozottellenfalnak — nagyobb darabjai részben összetörnek és az alatta levcítárolóba hullanak, amelyből az anyag már nehézség nélkül, fogasléccel emelt ajtónkeresztül csapolható.A bunker feltöltöttségi fokát úgy szabályozzák, hogy az az Összeszűkülő részbemár ne érjen fel s így az eltömődés ne következhessek be. Szállításnál az altárófolyópályájáról a gurítóhoz leágazó 100 m hosszú kitérő csapolóvágatba a villamosmozdony tolja be az üres csilléket, és viszi el a csapolótérben megtöltőtteket.A külszíni termelés altárói szállítása bányarészenként fokozatosan az első 5 évestervidőszakban valósult meg. A teljes áttérés az altárói szállításra 1952 júliusábankövetkezett be (21. ábra). A növekvő bányászati nehézségek legyőzésére, a teljesítményekés termelés emelésére, a dolgozók nehéz fizikai munkától való megkíméléseérdekében (20. ábra) megkezdődött a gépesítés fokozottabb bevezetése.