Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A munkahelyi teljesítményekre ebben az időszakban adat ínég nincs, merta vájárteljesítményt úgy számították, hogy csak a munkahelyeken foglalkoztatottvájárok mííszakszámával osztották el a termelés mennyiségét. A segédvájárés munkahelyi csillés műszakokat még redukált nagyságban sem vették számításba.Az összműszakra vonatkoztatott teljesítmény adatokat a \\d táblázat mutatja.A Borsodi Bányatársulat vezetése alatt olyan nyomasztó áramellátás, a Rimaáltal történt átvétel után sem változott, bár a csökkentett üzemmenet miatt azáramhiány kevésbé volt súlyos, de a gépesítés fejlesztését akadályozta.A rudabányai villamosközpont évi 413 477 kWh-t termelt, s Kurityánbóltávvezetéken 148 396 kWh-t kapott, hogy a vasércbányászat csökkentett üzeméviigényét kielégítse.A tartalék gép nélküli kurityáni villamosközpont üzemzavara miatt viszonta kurityáni szénbánya ugyanebben az évben 43 658 kWh-t kapott Rudabányáról.Az 1 tonna ércre vonatkoztatott villamos áram fogyasztást a YVb táblázatközli. A kis termelés és állandó villamosközponti költség igen kedvezőtlen mutatószámotadott.1932. július 5-én végre befejeződött Kurityánban a 2 db BW 250 m* fűtőfelületűkazán és az 1 db tendem gőzgéppel hajtott 500 KVA-es generátor beépítése. A berendezésta Rima, mint már használtat, Zólyomból szállíttatta oda. Az üzembehelyezésta kurityáni szén könnyen olvadó salakja erősen akadályozta. A gazdaságos áramtermelésérdekében a szénosztályozóból kikerülő hulladék- és porszenet kellett ekazánokban elégetni.A kísérleti üzem 1033. július l-ig tartott, amikorra a sorozatos zavarok, amelyek n>33.rostélyok törését, elégését és salaktorlódást idéztek elő, végre megszűntek. A kísérletiüzem termelési költsége 8,38 fillér/kWh.A következő üzemévben még szaggatott és igen költséges volt az áramellátás.Számtalanszor volt áram kiesés és a rudabányai hidegtartaléknak tervezett villamosközpontotüzembe kellett helyezni.Ennek és a mélypontra süllyedt termelésnek volt következménye az az ugrásszerűáramfelhasználás, amely ebben és az elkövetkező évben jelentkezett. Bárigen nehezen és nem is tökéletes megoldással, mégis sikerült e nehéz gazdasági viszonyokközött a vasércbánya energiaellátásán javítani, és ezzel a további fejlesztéslehetőségét megteremteni.Szociális vonatkozásban is volt fejlődés. A rudabányai villamos központtalszemben levő négylakásos faházat Kállai munkásfürdővé alakíttatta át, hogyaddig, míg megfelelő munkásfürdőt nem építhetnek, a dolgozók fürdési lehetőségebiztosítva legyen.A négyfülkés zuhanyozó és kétfülkes kádfürdő vizét a kazánház egyik víztartályábólvezették a fürdőbe, s melegítésére a kipufogó gőzt használták fel.Sajnos, a fürdőnek forgalma a meggyőzés és nevelés ellenére is csekély volt.s ezért a társulati élelemtárban a dolgozók havi vételezésük alkalmával két fürdőjegyetis kaptak, amely mint élelemtári előleg levonásra került. A helybeliek egyrésze ily módon valóban felhasználta a rákényszerített fürdőjegyet, de a környezőközségekben lakó dolgozók — természetszerűleg nem vállalva a fürdés miatt többkilométeres gyalogjárást — évek elteltével a fürdőjegyek valóságos gyűjteményévelrendelkeztek.Az üzemév bányászati történetéhez tartozik Kállai elmélete a rudabányai másodikvasérctelepről. Elgondolása az volt, hogy az eddig külszíni műveléssel kibányá-