Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Minden csőrakatot az akna biztosításához függesztettek. A vízemelés mindenvalószínűség szerint az Agricola könyvében is ismertetett módon úgy történt,hogy a csőrakaton át láncot húztak felfelé, amelyre szabályos távolságban bőrlabdákatvagy korongokat erősítettek. Ez a vízemelési mód különben máig is használatosa falusi kutaknál. A lánc egyik ága a csőben emelte a vizet, míg a másikág szabadon haladt vissza az aknában. A végtelen lánc mozgatását az aknaszájfelett épített rovátkolt vagy fogakkal ellátott fahenger végezte, amelyet kézzelvagy áttételeken keresztül lójárgánnyal hajtottak.Az újabbkori bányászatban is jelentkezett a bányavíz problémája. A XIX.század első feléből való források utalnak erre és vízemelő munkásokról, valamintvízlevezető tárókról beszélnek (3). Tekintettel arra, hogy ez időben a bányászatkis magánvállalkozások, többnyire rövidebb életű munkájából állt, valószínű hogyegyszerű vödrös vízkiemelést használtak nagyobb tőkebefektetést kívánó vízemelőberendezések építése helyett.IV. Ércelőkészítés és feldolgozásírásos forrásaink, leletanyag és dűlőnevek tanúskodnak arról, hogy a középkorbana régi ,,Rudahegy' 1érceinek előkészítése és olvasztása helyben történt.A XVI. századbeli összeírásokban és okiratokban az alábbiak szerepelnek.1567 — argentum conflatwn1568 — ex fodina sive officina cupri— Purgabant et redigebant argentum purum— puri cuprt officinarum1570 — depuratum argentum (1).Ezek szerint olvasztott ezüstről (argentum conflatum), rézolvasztó kemencékről(officina cupri), tisztított rézről és ezüstről (puri cupri, depuratum argentum,argentum purum) emlékeznek meg.Az írásos forrásokon kívül a nagytömegű kohósalak, kohóíuvókák és a miskolciHermann Ottó múzeumban őrzött egyéb kohászszerszámok tanúskodnak afejlett fém- és vaskohászatról.A Gát, Gátréi, Hutatető, Huta-patak nevek, amelyek nagyrészt ma is használatosak,ugyancsak a középkori ércelőkészítés és kohászat bizonyságai.Magáról az ércelőkészítés és kohászat technológiájáról adatokkal alig rendelkezünk(3),Valószínű, hogy a kibányászott réz- és ezüstös ólomérceket aprították és válogatták,esetleg vizes szitákon dúsították, pörkölték, mielőtt az olvasztókemencékberakták.A források szerint a réz- és ezüstérceket nemcsak olvasztották, hanem megfelelőmódon tisztították is.A Rákóczi-korban folyó rézkohászatról igen részletes írásos források adnakfelvilágosítást. Ebből megtudjuk, hogy az ércet valószínűleg nyitott téren, faszénnelpörkölték és a rézkohóba csak a pörköléket adták be. A kohóból viszont már finomrezetkaptak. Az átlagosan 10—12% Cu-tartalmú ércből a salakelemzésektanúsága szerint jó eredménnyel nyerték ki a rezet. A salak réztartalma 0,3%-nálnem nagyobb. Az olvasztókemencénél lójárgányos fújtatót alkalmaztak (3).A Rákóczi-kor után megszűnik a kohászat Rudabányán, a termelt réz és vas-