Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Az üzemi lovak ellátása a takarmányhiány miatt szintén igen nehéz volt, ésezért Kállai egy ún. szalmafeltárót" is létesített. Az épület a rk. templommal szembenlétesült, és üzembehelyezése 1918. október hónapjában történt. A vegyi eljárássalkezelt szalmától a lovak megbetegedtek, s jelentős számban elpusztultak,így azt be kellett szüntetni.Ebből az időből ered a bánya négy részre való bontása is, mégpedig a már eddigis használt Andrássy I. és II. elnevezés, továbbá az Űj rész, mint Andrássy III. ésa Vilmos bányarész, amelyhez üzemvezetésileg a Bruimann, Splényi és Deák bányarészekis hozzátartoztak.Kállai az üzemben levő benzinmozdonyokat a benzinhiány miatt faszéngázgenerátorralműködőkké alakíttatta át.A lakótelep javítási és építési munkáihoz téglaprést szerzett be, hogy a tégláthelyben gyárthassa. Kísérleti mészégetőt is létesített, tehát minden vonatkozásbanönellátásra igyekezett berendezkedni.A bánya fejlesztése terén azonban nem lehetett a háborús viszonyok közötteredményeket elérni.A Tanácsköztársaság idejéről feljegyzés nem maradt, csupán annyi, hogy a ISID.munkásság részére kiszolgáltatandó élelmiszerek árát és mennyiségét újból megállapították.Minden munkás havonta 4 kg szalonnát 4 K-ért, 20 kg lisztet kg-ként0,50 K-ért, továbbá burgonyát kg-ként 0,10 K-ért kapott. Az árkülönbözetet atársulat fedezte. Az ormosi gazdaság e költségeket lényegesen csökkentette.1919 májusában Rudabányát pár napra a csehek szállták meg, kik a kommunistaérzelmű munkásokat elfogták, és Szendrőbe kísérték. Kiszabadításukért Kállaiszemélyes felelősséget vállalt az ottani entente katonai parancsnokságnál, mire adolgozókat szabadon engedték. Az előrenyomuló Magyar Vörös Hadsereg a cseheketkiszorította.A proletárdiktatiira után az új országhatár az érc Witkowitz-ba való kiszállításaelé akadályokat gördített, így a munkások fizetéséhez és anyagbeszerzéséhezszükséges forgótőke biztosítása nehézségekbe ütközött. Ez idézhette elő, hogy alaboratórium működését, amely 1883-tól szakadatlanul dolgozott 1919-ben megszüntették.Tapp Károly (10) a rudabányai barnavasércvagyont a következő becslésseladta meg:(A) feltárt érc vagyon(B)valószínű érc vagyon(CJ az értékesíthető ankerit és ólom vasérc (15—20% Fe){CJ lehetséges ércvagyon•5,9 millió tiÖyfi millió0,9 millió tmérsékelt.Előnvt jelentett a munkabérek biztosítása szempontjából, hogy a társulatkurityáni szénbányájának termékét könnyen értékesíthették. A bevételekből azércbánya költségeinek legfontosabb része fedezhető, s az ércbánya törzslétszámaa pénzügyi rendezetlenség ideje alatt is megtartható volt.A witkowitzi vezetőség Kállainak olyan utasítást adott, hogy „csináljon amitakar, de pénzt ne kérjen". A külföldi nagytőkések nem találták már jó üzletnek aváltozott viszonyok között Rudabánya fenntartását, és látták, hogy az új országhatárokbizonyosmérvű gazdasági átalakulást kívánnak.A csehszlovák tőkések célja a felvidéki magyar-érdekeltségű (Rima-Korompa)vasgyár megszüntetése, s ezzel piacuk biztosítása volt, s nem a rudabányai vasércektermelésének fokozása.tIDSO.