Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

pöke minden valószínűség szerint Őt ábrázolja. A domborművű alak két oldalán,könyöke magasságáig, egy nagy bányászkalapács és egy bányászék töltik ki a teret,függélyesen állítva, kissé naiv, de jó hatású kompozíciós elgondolás szerint. Nemlévén több téma, az éremvéső ügyesen elhelyezett leveles indákkal töltötte ki a térüresen maradt részeit. Ez az ornamentika követi XIV. századbeli ötvösműveinkdíszítésmódját. A technikai különbségek figyelembevétele mellett bizonyos hasonlóságotmutat egyik legszebb korabeli darabunknak, az iglói feszületnek (pacificalénak)növénydíszével.A rudabányai pecsét önmagában is bizonyítja a középkori helység jelentőségét.Feltehető, hogy lakossága már az 1300-as években igényeinek megfelelő templomotemelt magának. A templomépítés legrégibb megmaradt emléke Nagy Lajos korábólvaló. Ez a templom déli bejáratának nevezetes vasajtaja, amelyet a Borsod-miskolcimúzeumban helyeztek el, míg a helyszínen, a templom belsejében, egy falhoz támasztottgipszmásolat ad fogalmat az eredeti munka jellegéről. Ugyancsak a helyszínenmaradt meg az ajtó koragótikus, körteprofilos kőkerete, amelyet a vasszárny kiemeléseután befalaztak. Alja a mai talajszintnél magasabban áll. A szárnv mérete2 x 1,10 m.Mielőtt a ma álló legnagyobbrészt későbbi időből való épületet megvizsgálnék,ezt a vasajtót kell figyelmesen szemügyre vennünk. Nagy irodalma van, sok találgatásraés vitára adott alkalmat. Kissé meglepő, hogy egy évszázaddal ezelőtt,a középkori művészet kultuszának idején, Ipolyi habozás nélkül a XV. századradatálja az ajtót, csúcsívének formája és betűtípusa alapján (2). A felületes meghatározástazzal magyarázhatjuk, hogy ilyen vaslemezzel borított, diagonális vaspánthálózattalellátott ajtók mind csúcsíves, mind szemöldökgyámos formában igennagy számbari készültek Nyugat-Európában és a XV. században is kedveltek voltak.Mezőiket rendszerint heraldikai ábrázolásokkal díszítették. A rudabányai ajtószárnykeresztpántjai között 55 rombusz alakú mező van. Hozzá hasonló a leleszi,volt premontrei kolostor ajtaja 32 mezővel. A hasonlóság oly közeli, hogy ugyanannaka mesternek tulajdonítják mindkét ajtó készítését. Kassán és Diósgyőrben istaláltak egy-egy rokondarabot (3). Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy az ajtókmestere valamely fontosabb központban, talán Kassán dolgozóit.Az ajtó formája megfelel mind a XIV., mind a XV. századi datálásnak, betűinektípusa azonban határozottan a XIV. századra vall, és közel áll a városi pecsétbetűihez. Végül is a jelképek megfejtése döntötte el a vasajtónak az Anjouk korábólvaló származtatását, amit a szakirodalom egyöntetűen elfogadott.A megfejtést elsőnek Paur Iván kísérelte meg, őt idézi Ipolyi két közleményében.Helyesen olvasták ki a M/atcr vagy Mutter/Mária/Hilf/Caspar Melchior Balthasarszavakat. Ugyanezek olvashatók a leleszi vasajtón is. A betűk közé illesztett jelképeketilletően Myskovszk}'' Viktor megfejtési kísérlete után R. Kiss István adta megaz elfogadott magyarázatot (4). Ezek az ábrák sorban így következnek: hatágúcsillag, nap, csillagok, fogyó- és telihold, csöbörsisakon kettős kereszt, pelikán csúcsívespajzsban, kettős kereszt csúcsíves pajzsban, apostoli kettős kereszt és pólyák, mesterjegy(?) — csúcsíves pajzsban széles végű kereszt, alatta a kulcslyukkal szembenézőoroszlánfej, csúcsíves pajzsban mesterjegy(P) csöbörsisakon Anjou-sisak dísz: kéttoll közt patkót tartó struccfej. A többi mezők részben üresek vagy rongáltak.E felsorolt jelvények közül kiemeli a szerző az apostoli kereszt korhatározófontosságát, mert sisakcímerként másutt nem fordul elő. Továbbá nagy jelentőségűa csúcsíves pajzsban apostoli kettős keresztet a pólyákkal egyesítő mező, amelynek