Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A rudabánya—felsőtelekesi út, amely a jelenlegi Adolf táró mellett vezetetta Pap-erdeje felé, a bányaművelésnek útjában volt. Rudabánya község hajlandóvolt az út áthelyezéséhez hozzájárulni, ha a társulat a községnek 25 000 Kkamatmentes kölcsönt nyújt, amelyet 10 egyenlő évi részletben fizethet vissza.Az így használaton kívül helyezett út a társulat tulajdonába került.Ezen a közgyűlésen határozták el, hogy a Rudabányán feleslegessé vált III.sz. kotrógépet 15 000 K-ért átadják a witkowitzi műveknek.1907. Az 1906/07. üzemévben befejezte munkáját az ,,Üj rész"-ben dolgozó egyikkotrógép, és mindkettő alapos javítás után az Andrássy II. bányarészbe került.Az említett üzemévben a kotrógépek működését a jelentés szerint az erős fagy,a nagy havazások, később az e területen jelentkező talajcsúszások kedvezőtlenülbefolyásolták, úgyhogy a 2 kotrógép összesen csak 15 hónapot és 26 napot dolgozott,s emiatt a letakarítás mennyisége erősen visszaesett.A munkáslétszám biztosítása céljából folytatott toborzást eredménytelenségemiatt végképpen abbahagyták, s a súlyt inkább a környező falvak lakosai a vasércbányászatiránti érdeklődésének felkeltésére fordították, s ezért újból felemeltéka szakmány- és napszámbért.Nehezítette az üzem helyzetét, hogy a MÁV és a kassá—oderbergi vasútaz év folyamán állandó jellegű szállítási korlátozást és ismételten előforduló teljesforgalomkorlátozást rendelt el. 33 napon teljesen, 61 napon csak csökkentett mértékbentudott a bánya szállítani, ami mind a teljesítményre, mind az önköltségalakulására károsan hatott. Részben ennek tudható be, hogy a bánya első ízbentermelt drágábban a megállapított eladási árnál. A 298 180,6 t ércet 73 279,10 Kráfizetéssel termelték.A lakótelep vízellátásának megoldása újból napirendre került. Az igazgatóságbelátva, hogy ásott kutakkal a vízellátást megoldani nem lehet, a Sajó kavicsteraszából tervezett ipari vizet felvezetni. A vízvezeték költsége előzetes számításszerint 314 100 K lett volna, amely még a szűrőmű költségével növekedne.A közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy vétessen vízpróbát, és lépjenérintkezésbe a vízügyi hatóságokkal a vízkivételi engedély megszerzése érdekében,továbbá folytasson tárgyalást az érdekelt községekkel és az ormospusztaibányával a költségek egy részének vállalása érdekében.1909-ben a társulat 50 000 K-ás alapot létesített a vízellátás biztosítására.1910-ben az igazgatóság jelentette a közgyűlésnek, hogy a Sajó vizét megvizsgálták,s az eredmény vízellátás szempontjából megnyugtató. Mégis a kérdés megoldásaelhalasztódott, mert az Andrássy bányamezőben elég bővizű ivóvízforrást találtak,s bíztak ennek állandóságában, másfelől a Barcikától Ormospusztáig megépülőszabványos nyomtávú vasút építési vállalkozója foglalkozott vízvezeték létesítésévels erre már engedélyt kapott.)0 8>Az 1908. évben tartott közgyűlés a következő beszerzéseket engedélyezte:1 db 3 csatlós barnaszén tüzelésű bányamozdony a pólyánk a-telekesi vonalrészre12000 K-ért1 db k csatlós barnaszéntüzelésü mozdony a barcikai vonalrészre 32 UŰ0 K-ért1 db villamos meddőíelvonóvitla a galyagosi részre , . 27 000 K-értA bányatársulat 28. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve (11/28) s a mellékletetképező igazgatói jelentés beszámol arról, hogy a megelőző években folytatottkataszteri és telekkönyvi rendezések, s a zártkutatmányoknak térképre