Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

IV.fejezetBÁNYAMŰVELÉSA KÜLSZÍNI BÁNYAMÜVELÉSMoser Károly oki. bányamérnökFELADATAII. A külszíni bányászat létesítésének okaiA Borsodi Bányatársulat megalakulása előtt, a XV111. sz. második felétőkezdve már folyt vasérctermelés Rudabánya területén. A csekély anyagi eszközökkeldolgozó, kis olvasztóknak szállító, keveset termelő bányászkodás a szekcrszállításóriási költségei miatt csak úgy tudott megélni, ha minden meddő munkát elkerült.Ezért mondott le ez a bányászat még egészen csekély fedőrétegek esetében is a külszínitermelésről, S helyette a szabálytalan földalatti üregeket visszahagyó és azigen nagy ércveszteséggel járó,. de tömedéket és biztosítást nem kívánó, meddőmunkák nélkül végezhető talppászta fejtést alkalmazta leginkább.A művelésnek ez a módszere és a fejtések térbeli elhelyezkedése egyarántalkalmatlan volt arra, hogy 1880-ban ezt tovább fejlesztve, nagy termelésre képesbányaüzemet alakítsanak ki. A kincstárral kötött és kezdetben rövid 12 éves élettartalmúnakszánt szerződés [1] mondhatnánk parancsolóan írta elő, hogy a legrövidebbidő alatt a lehető legnagyobb termelést érjék el. Az ércet felhasználómű — Witkowice — távoli fekvése, az ebből származó tetemes szállítási költség abánya létesítéséhez szükséges elengedhetetlen beruházás és a megfelelő haszonelérése egyidejűleg a lehető legolcsóbb termelést kívánta meg. A bányaföldtaniviszonyok miatt mindkét feltétel teljesítését csak a külszíni bányászat biztosíthatta.II. A mai külszíni bányaképet kialakító tényezőkA takaróréteg az akkor ismert ércterületen meglepően csekély volt. A bányamegnyitásának első évében az érc-meddő termelés aránya 1 : 1,8 volt. ami a bányanyitásttekintve, megközelítően a letakarításí arányt is jelentette. Évek múlva ishasonló körülmények között művelték a bányát és ez a letakarítási arány 8 éven átlényegesen nem változott. 1888-ban ugyan már látható volt, hogy ezt a kedvezőhelyzetet nern lehet állandósítani és ezért a földalatti művelés gondolatával foglalkoztak.A földalatti művelés tervét azonban elvetették és helyette a külszíni bányászateredményessége érdekében jelentős intézkedéseket tettek. Ezek közül a legdöntőbb1891-ben a kotrógépek üzembehelyezése volt. Az ily módon megszilárdított