Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A szabadságolások miatt kieső műszakokat csak a mcddőletakarítási munkacsökkentésével lehetett kiegyensúlyozni.Július hónapban felhőszakadásszerű zápor elárasztotta a szállítószint alattitölcséreket, komoly figyelmeztetésül az üzemvezetőségnek az altáró sürgős kihajtására.Az 1917 óta folyó rendszeres meteorológiai csapadékmérés e július hónapbanmaximális 187 mm-es, eddig nem észlelt csapadékmennyiséget mért.Régóta húzódó megoldatlan kérdése volt a bánya áramellátásának a túlfeszült¬ségvédelem. Ez évtizedek óta oly módon történt, hogy zivatar esetén a kurityánivillamosközpont a távvezetéket kikapcsolta. Az így jelentkező áramkikapcsolásokataz említett fenntartás hiányából eredő áramszünetekkel a bányának el kellettviselnie.A MÁV kocsihiány is mind gyakoribbá vált, de még olyan munkák sem haladhattakkellő ütemben, amelyek, mint pl. az altárólétesítés, igen sürgősek voltak.Erre a munkára az ózdi salaktéglaszállítás csökkenése hatott bénítólag, mert a szelvénykitörését nyomon kellett követnie a kifalazásnak, hogy az ideiglenes fabiztosításraa nyomás rá ne nehezedjék.1944 augusztusától már a rendszeres havi jelentések készítése is elmaradt.A hadiüzemi személyzeti parancsnok igyekezett a munkafegyelmet a katonaibtk. szakaszainak alkalmazásával fenntartani, de a dolgozók széles tömegei részbena szovjet rádióadást hallgatva, részben ösztönösen érezték a rendszer összeomlását.Az üdülő német katonai csapatokat egyéb alakulatok váltották fel.A légiriadók gyakoriabbakká váltak, távoli ágyúdörgés hangja hallatszott.Az üzemi eredmények ugrásszerűen romlottak. A diósgyőri ércszállítás szeptemberbenteljesen megszűnt. Az érc önköltsége általános és központi költség nélkül,már 24,06 P/t volt, amelynek 75,79%-a munkabér, 3,49%-a az alkalmazotti fizetés,13,93% anyag-, szén- és áramköltség, 9,29% szociális teher, A többlet 2,5% azüzemköltség javára hozott tételek leírásával egyenlítődött ki.A műszakmulasztásra jellemző, hogy 1944 szeptemberében betegség miatt6,1%, igazolatlanul 0,9%, igazoltan 7,1%, fizetéses szabadságon 3,2% volt távol,ami összesen 17,3%-a volt a teljesített műszakoknak.Októberben német páncélkocsi és tankjavító katonai műhely telepedett le azüzemudvarban, igénybe véve a bányaüzemi javítóműhely szerszámgépeit, sőtiparosait is. E javítóműhely már a Debrecen körüli harcokban megsérült némettankok javítását végezte.A győzelmesen előretörő Vörös Hadsereg elől azonban ennek az alakulatnak ismenekülnie kellett, s nyomukban híradócsapat és üzembénító német munkásszázadjött.Ezek a szabványos nyomtávú vasúti állomás vágányzatának, illetve sín, talpfa,sínkötőelemeknek felszedését és elszállítását kezdték meg.A helybeli nyilaskeresztes pártvezetőség, az idegen katonaság és a hadiüzemkiürítési parancsa az üzemvezetés részére már nem tette lehetővé sem a rendszeresmunkát, sem az adatok pontos gyűjtését, így az 1944/45. üzemévről nagyobbrésztcsak becslési adatok közölhetők.A kötelezően előírt kiürítési vagonokba elavult gépeket és gépalkatrészeketrakattunk be, amelyet a Rima dunántúli mangánércbányájának címére Eplénybeadattunk fel. A vagonok elmentek, de rendeltetési helyükre sohasem érkeztekmeg.