Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

soklyukú, valamint kétféle és nagyobb lyukátmérővel dolgozó elrendezésekkelszemben,A lyukak párhuzamossága nem mértani, hanem csak gyakorlati mértékbenszükséges, ami egész egyszerű eszközökkel, pl. ácsolóbakokon rögzített sínvezetésselis biztosítható. Megállapították, hogy a betörési lyukak végén ± 2 cm, a koszorúlyukaknál± 10 cm a megengedhető eltérés a párhuzamosságtól.Nincs szükség az alapkövetelményként ismertetett kétféle (brizáns és deflagráns)robbantóanyag használatára, továbbá 2,5 m-es betörési mélységig a töltetekneka lyukak különböző mélységeiben való elhelyezésére.A felmorzsolt betörési kőzetanyag kis hajlású segédlyukakkal való eltávolításahelyett az üresen maradó fúrólyuk 10—15 cm-es meghosszabbítása és az ide elhelyezettrobbanóanyag-töltet bármilyen kőzetnél is tökéletes réstakarítást eredményez,de leggyakrabban erre sincs szükség, csupán a lyukak kisfokú túltöltésével elérhetőa felmorzsolt kőzetanyag eltávolítása.A robbantás utáni készletelhelyezkedés pontos bírálata a végzett fúrási és robbantásimunkának. A vágattengellyel nem azonos irányú betörőlyukak esetén akészlet az oldalban helyezkedik el. Ha a betörőlyukak nem vízszintesek, a vágatbanelszórtan nagy darabok találhatók. Ha a betörőlyukak párhuzamossága gyakorlatimértékben sincs meg, a betörés nem alakul ki teljes hosszban. Ha a készlet hosszanagyobb a fogásmélység háromszorosánál, vagy az anyag túlzottan aprított, akkorsok volt a robbanóanyag.A hengeres betörés a legkülönbözőbb szilárdságú kőzetekben (agyagpalátólkvarcos szferoszideritig) eredményesen használható, de nem alkalmas olyan vágatokkihajtására, ahol a kőzetek váltakoznak, akár a szelvényen belül jelentkezik többfélekőzet (beágyazás), akár az egy fogás mélységen belül van részleges vagy a teljes szelvényrevonatkozó kőzetváltozás.A rudabányai kőzetekben 10—30 cm között változik a betörőlyukak távolságakvarcos szferosziderittŐl az agyagpala felé haladva és közepes keménységű kőzetekben15 — 18 cm-re vehető.A hengeres betöréssel — bár igen kedvező lehetőségeket teremt a gépesítésre —minden különösebb gépi berendezés nélkül a vágathajtási teljesítmények jelentősemelése érhető el.A kísérletek elméleti és gyakorlati eredményei szélesre tárták a kaput a hengeresbetörés hazai alkalmazásának elterjesztése előtt. Az eredmények nyilvánosságrahozásával igen részletes gyakorlati tanácsokat is adtunk a lyuktelepítési sémák,lyuktávolság megválasztása, töltött és töltetlen lyukak aránya, robbanóanyagszükségletmegállapítása és az egész munkaciklus kivitele szempontjából [§].A gyakorlatban kialakult 2—2,2 m-es betörési, ill. fogás mélységű a tárt a rendelkezésreálló könnyű fúrókalapácsok teljesítménye szabta meg. Mélyebb fúrólyukakkészítése végett először a fúrási por kihordásának javításával igyekeztünk a teljesítményeketnövelni és a könnyű fúrókalapácsoknál már 1951-ben kezdtünk áttérnia légöblítéses fúrásra. Számottevőbb eredményt azonban csak középnehéz (29 kg-os),modern légöblítéses fúrókalapácsok beállításával lehetett elérni. 1952-ben BH-29típusú fúrókalapácsok alkalmazásával, amelyeket házilag készített bakos állványozásrahelyeztek, sikerült a fogásmélységet 2,40 m-re növelni, anélkül, hogy a lyuktelepítésiés robbantási módon bármit is változtatni kellett volna. A betörési mélységnövekedésével együtt a vágathajtási sebesség 1,37—1,50 fm/harmad, míg a fejteljesítmény0,42—0,49 m/műszak értékre emelkedett [6].