Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

ták és töltényekbe csomagolták. A robbantás ugyanúgy történt vele, mint a bányászatirobbanóanyagokkal. Az ismeretlen anyaggal szemben a dolgozók az előírásokatszigorúan betartották, s így ebből baleset nem származott.Az anyagbeszerzés és élelmezési ellátás ügyeinek intézésébe a Rima központaz év második felében már mindjobban belekapcsolódott, s az ózdi beszerzésekbőlkezdtek már Rudabánya részére is juttatni.A vasúti forgalom igen korlátozott és bizonytalan volt, s az ellátást az üzemiteherautó hiánya igen nehézkessé tette.Ez időtől kezdve robbanóanyagot, karbidot Ózdról kaptunk. FenyőrönkötTrizsben vásároltunk, és Ormospusztán szalagfűrésszel vágattuk fel, vagy szekeretküldtünk Rozsnyóra, s onnét hozattunk deszkát addig, rnníg a határt le nem zárták,s a közös pénz volt forgalomban.Növelte a termelés nehézségét a villamosenergia-szolgáltatás bizonytalansága.A kurityáni villamosközpont kazánjainak forrcsövei egymás után lyukadtak ki,de nem volt annyi új cső, hogy teljes csőcserét lehetett volna végeztetni. Emiattsokszor kellett leállni, s gyakori volt az áramkiesés.1945 Őszén végre Rudabánya is kapott egy erősen használt motorú és gumiabroncsateherautót. Ezzel már lényegesen lehetett javítani az élelmiszer és anyagellátást,bár üzemben tartása stilyos karbantartási gondokat okozott.A felsorolt nehézségek csak töredékei a ténylegesen felmerült éknek. Ehhezjárult még, hogy az értelmiségellenes hangulatot felelőtlen egyének kívülről fűtötték,bár a rudabányai dolgozók e téren — kevés kivétellel — messze felette álltaka környező szénbányák dolgozóinak, s a munkafegyelem sokkal kisebb mértékbenromlott meg, mint azoknál.Ennek tulajdonítható, hogy a termelés nem esett vissza oly mértékben, mintaz első világháborút követő években, s a munkáslétszám sem morzsolódott le túlzottmértékben.Az 1945/46. üzemévben a U/c táblázat szerint az ércszállítás az előző évihezviszonyítva csökkent, ami nem a barna vas ércben, hanem inkább az ankerit és nyerspátszállítása csökkenésében jelentkezett.Fő oka, hogy a kokszkészletek elfogytak, s a drágább kokszbeszerzés miatta kohók a jobb minőségű ércek feldolgozására törekedtek.Az említett évről üzemi adatok csak elenyésző mértékben maradtak meg.Igaz, hogy az üzemvezetés nehézségei miatt ezek összegyűjtésére nem került sor,de amely adatokból ez utólag az 1944—47. évekről a levelezésekből és feljegyzésekbőlösszegyűjthető lett volna, azok 1954-ben kiselejtezésre kerültek, így az igen érdekesidőszakról csak magánfeljegyzésekből és emlékezetből lehet adatokat közölni.Általában a napi szállítás az üzemév II. felében 500 t körül mozgott és túlnyomórésztÓzdra irányult.Az élelmezési ügyek intézésében a Rima központ és az Ózdi vasgyár elosztójafokozatosan nagyobb mértékben vesz részt, és nemcsak liszt, de burgonya, zsír,margarin, olaj, füstölthús, só, cigaretta, dohány, szappan, sőt textiláru is érkezik.Friss húshoz csak csereüzlet útján lehetett jutni, 1 : 2, 1 : 1,5 arányban kereskedelmihengerelt acéláruért. Az így szerzett húsból a 6 tagúnál nagyobb családdalrendelkező dolgozók 1 kg-ot, az azon aluliak 1 /2 kg-ot kaptak.A dolgozók beszerzését volt hivatva támogatni az az intézkedés, amely a Rimaáltal gyártott cikkekből a dolgozóknak juttatott, hogy olyan közszükségleti cikkekheztudjanak csere útján jutni, amelyeket az értéktelen pénzért beszerezni nem