Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Wittmann Ferenc igazgató, a witkowítziak részérő] éndr, Uiró l'ál vezérigazgatóZorkóczy Samu vezérigazgatóhelyei teíGyiirky Gyula bányaigazgató, a Rimarészérül.Kállai már 1924-ben közgyűlés elé terjesztette javaslatát a kurityáni villamosközpontbővítésére. A közgyűlés engedélyezte is, de hitelhiány miatt megvalósításranem került.l!)2G-ban újból előterjesztette azzal, hogy a bővítéshez szükséges hitel a kuri- tOS*.tyáni szénbánya nyereségéből rendelkezésre áll, és kérte a hozzájárulást a munkamegkezdéséhez.Kijelentette, hogy ha a közgyűlés ennek ellenére sem járul hozzá az építkezésmegkezdéséhez, és a bővítést el kell halasztani, akkor az üzemfenntartásáért felelősségetvállalni nem tud, mert az áramfejlesztő gépnek nincs tartaléka, s olyan állapotbanvan, amely nem nevezhető üzembiztosnak. Ehhez járul még, hogy a vasércbányaáramszükségtetc a meddőhányók felvonóinak energiaigényével lényegesenmegnövekedett, a szállítósziut feletti ércet jelentős mértékben leművelték és abányászatot a szállítószint alatt kellett folytatni pl. a Vilmos bányarészben, amianyagfel vontatással és vízemeléssel járt. A megnövekedett energiaigényt a rudabányaivillamosközpont kielégíteni nem tudta.Rámutatott, hogy a Rudabányára történő szén felszállítás már csak MÁVvagonokban történhet, mert az iparvasút, amelyen a szállítást önkczelésben végezték,megszűnt, s így a rudabányai villamosközpont üzembentartása még gazdaságtalánabbávált.A villamosközpont bővítését még az is indokolta, hogy a társulat kurityániszénbányájában 11% palás szerkezetű apró- és porszenet termeltek, amely nemadható el, Ha a villamosközpont bővítése megvalósulna, olyan kazánt javasoltbeszerezni, amelyben a hulladékszén felhasználható.Javaslatához összeállíttatta a Rudabányán üzemben levő villamos hajtásúgépeket motoraik névleges teljesítménye alapján, és a világítási fogyasztást, hogya bővítés szükségességét ezzel is igazolja. Az adatok a bánya gépesítésérefelvilágosítást nyújtanak, azokat a 5. táblázatban közöljük.Nem szerepel a kimutatásban a rudabányai villamosközpontban levő 25 m/pereteljesítményű kompresszor, amelyhez legalább 200 LE-s motorra volna szükség,így üzemidőben a fúrással gyakran le kellett állni, mert ideiglenesen 140 LE-sgőzgéppel hajtották meg. Az ehhez szükséges szenet állandóan fel kellett szállítani,márpedig e ÍE-szám nem elegendő a kompresszor gazdaságos üzemben tartására.Hasonlóképpen áramhiány miatt nem volt kihasználható a villamosvontatásúbányavasút sem, és ezért a faszén gázgenerátoros mozdonyokkal kellett a szállításterősíteni. A kotrógépeket is áramhiány miatt nem tudták 1915-től 1920-ig üzembentartani.Kállai fenti indokait még azzal is kibővítette, hogy a Rima részéről a szállítottérc aprítását és osztályozását kívánják, ami energiahiány miatt szintén nem valósíthatómeg. Rámutatott, hogy a 2,5 millió tonna feltárt pátvasérc pörkölésénekkérdését is meg kell oldani, ami szintén energiaigényt jelent. Közlése szerint akurityáni generátor 36%-os túlterheléssel dolgozik, mert teljesítménye 351,5 LE.A szükséglet szerinte összesen 872 LE, a távlati pedig az cgyidejüségi tényezőfigyelembevételével 1212 LE lenne.