Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Az izzítási veszteség tehát legnagyobb a legdurvább osztályban, legkisebb alegfinomabb osztályban. Ennek a jelenségnek oka nyilván az, hogy — a barit kisebbszilárdsága miatt — legtöbb sziderit, illetve C0 2van a legdurvább és legkevesebba legfinomabb osztályban. Pörköléskor kb. 575 C°-ig erős ropogás hallható. Ezta barit szétrepedése, dekrepitálása okozza. A durvább osztályok pörkölése utána bennük található finom por zöme úi. barit (de marad vissza szemcsés állapotbanis elég sok barit). Pl. az 1—0,75 mm-es osztály pörkölésekor az alábbi összetételűszitaosztályokat kaptuk:mm Súly % Fe % Fe-kiH.i—0,3 90,0 41,24 94,40,3—0,1 4,3 29,67 3,2-o,i 5,7 16,24 2,4100,0 39,32 100,0Bizonyos mérvű dúsítás tehát a finom pornak a pörkölt pátból való eltávolításávalis elérhető*.A 2 mm alá aprított pörkölt pát szemnagyság szerinti összetételét a 3, táblázattartalmazza.3. táblázatmm Súly % Fe %2—1 14,33 42,551—0,75 11,50 39,320,75—0,3 23,15 41,850,3 —0,06 28,30 38,430,06—0 22,72 30,672—0 100,00 38,16A 0,00 mm-nél finomabb 22,72 súly%-nyi rész kiszitálása után a mágnesesszeparálás 50% Fe-tartalmú koncentrátumot 57,8 súly%-kal és 92,7% Fe-kihozatallal(a meddő Fe tartalma 11,77%); vagy 47,5% Fe-tartalmú koncentrátumot82,1 súly%-kal és 96,6% Fe-kihozatallal (meddő Fe-tartalma 7,67%) adott.Mind a nyerspát, mind a pörkölt pát mágneses előkészítése igen jó eredménnyelvolt tehát elvégezhető ezzel az 1942, évi mintaanyaggal. A nyersércnek, valaminta nyerspát és pörkölt pát szeparálásakor kapott legnagyobb Fe-tartalmú koncentrátumoknak,illetve a pörkölt pát szeparálásakor kapott legkisebb Fe-tartalmúmeddőterméknek az elemzési adatait a 4. táblázat tartalmazza.A nyersércnél és a két koncentrátumnál a Fe : Mn: MgO arány sorban 100: 5,2::28,2; 100:5,5:23,2 és 100:5,0:23,3, azaz kb. ugyanakkora marad. Feltételezhető,* Tarjon—Páify; Otsüadka zseleziiili rud mesztorozsgyenyija liuuabánya v tjazsotoj sscuszpenzii.Acta Tcchnlca, Tom. III., Fasc. 3—4., 1952.