Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

észeket édesvizű tó öntötte el, amelynek fenekén az érces triász alaphegységlepusztulásából származó törmelékes vagy oldott anyag agyag, márga és mészkőalakjában halmozódott fel. Az érctestek vasanyaga — még az előzőleg barnavasérccéoxidálódottaké is — ferrohidrokarbonátként jutott oldatba s a tófenékensugaras kristályos szerkezeti! szferosziderit-padok, konkréciók alakjában vált ki.Az egykori tagolt térszín a változatos felépítésű érctelcpes összlet szakaszos lepusztulásátés anyagának térben és időben változó szétkülönülését tette lehetővé. Ezértez az érctelep egykori kiterjedésére korlátozódó sajátságos képződmény a kiékclődésekgyakorisága és az üledékfelhalmozódás szabálytalansága folytán rétegsornak alignevezhető és sorrendje, kifejlődése szomszédos feltárásokban sem párhuzamosítható.13. Felső-miocén vörös-sárgásbarna agyag görgeteggel. Az érctelep anyaga azúj harmadkori felszín magasabb részein, amelyet a tó nem öntött el, a szárazföldimállás feltételei között pusztult. A helybenmaradt vagy csekély távolságra áthalmozottmálladék túlnyomórészt vörös- vagy sárgásbarna agyagból áll, amely szabálytalaneloszlásban, helyenként tömegesen tartalmazza az érckibúvás görgetegét.A színárnyalatokban gazdag, ívelt felületek szerint elváló képződmény helyi bányászneve,,lóhús".14. Felső-pannóniai szierosziderües konkréciósor és konglomerátum. Az újharmadkoriközvetlen ércfedő képződményeket a felső-pannonban érte általános csökkentsósvízivagy édesvízi elöntés. Az új üledékképződést jellegzetes 1 2 m vastag alapképződménylerakódása vezeti be. Ez az ércfelszín adottságaitól függően fő tömegébenvagy szferosziderites konkréciók halmazából, vagy az érces képződmény ökölfejnagyságútörmelékéből épül fel. A szferosziderit-konkréciós alapréteg távolabbiterületeken is kifejlődött (Ragály, Szuhogy, Egerszög) és limonit-„babákká" oxidálódvaismételt vasércbej elentcsek elindítója.15. Felső-pannóniai barnakőszéncsíkos homok, agyag. A vasérces képződménytetemes vastagságot (120 m) elérő, egységes fedőképződménye. Alsó szintjében afinom homok többszörösen váltakozik agyaggal és lignitcsíkokkal, hogy azután afelső szintben a keresztrétegzett durvahomok —finomkavics vegye át az uralkodószerepet. A rudabányai külfejtés kivételesen jó feltárását nyújtja ennek az öblönként,illetve teknőnként változó felépítésű rétegsornak. A rétegsor alsó szintjéből előkerültemlős {Gonphotherium longirostre [KACP.], Hipparion primigenium [MEYEH], Galerixsp.), puhatestű (Tacheocampylaea doderleini BRUS., Segmentina lóczyi LÖRENTH.)és növenymaradványok (Glyptostrobus emopaeus [BRXGT.] HEER, Pterocarya denticulata[ö. WEB.J HEER, Ficus tüiaefolia [A. BR.] HEER, Quercusdrytneia UNG.) egyértelműena felső-pannóniai alemeletre utalnak [32].16. Pleisztocén vörösagyag, barna/öld. A felső-pannóniai rétegsor folyóvízi erózióáltal tagolt felszínére 1—4 m vastagságban települ (Galyagosi külfejtés ÉNy-imagas falán jól látható) a több-kevesebb barnavasércgörgeteget tartalmazó pleisztocénbarnaföld. Közvetlenül a triász alaphegységre települő pleisztocén üledék többnyirevörösagyag.B) Eruptív képződményekA Rudabányai vonulat metaszomatikus vasérceivel közvetlen kapcsolatbaneruptív képződmény nem ismeretes. A távolabbi környékről a szalonnai kvarcporfírtés a felső-bódvavölgyi gabbrót kell megemlítenünk.