Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

A középkori rézbánya vállalat a réz kohászatának egymás után következőnégy-öt műveletéből csak az elsőt, a pörkölést és a másodikat, az olvasztást végezte el.A csurgatás, ezüstkivátasztás már nem az érctermelő bányavállalkozásnak,hanem a fémfeldolgozó iparnak és a fémkereskedelemnek működési körébe tartozott(43).Rudabányán annyiban különbözött az ércek kohósítása az alsó-magyarországibányavárosokban szokásos, fent leírt eljárástól, hogy az itteni rézben nem voltezüsttartalom. A rudabányai rézbányák terméke vagy tiszta termésréz, amely esetlegolvasztás nélkül is megmunkálható, vagy pedig különféle rézércek, főleg malachit,azurit és kuprit, amelyek alig észrevehető kéntartalmuk miatt átmentek ugyana pörkölésen, de a második müvelettel, az olvasztással már használható finomrezet — Garkupfer — purum cuprum — adtak. Rudabányán a XVI. századbanemlítik is az okmányok a finom rezet olvasztó kohókat — puri cupri officináé- (44). Majdnem minden bányának volt külön kohója. Ebben a bányánál építettkis kezdetleges kemencében váltakozva apróra tört ércet és faszénrétegeket helyeztekel, a légáramlást kézi fúvó segítette elő. Azok a rézolvasztó kohók, amelyeketaz okmányok officina cupri néven Rudabányán ismételten említenek, földfelettiüzemrészei voltak a bányavállalatoknak. A nagy salakhányók tömegéből következtetveRudabányán a réztermelés és kohósítás a középkorban igen komoly méretűvolt.Az ezüst Rudabányán nem rézzel, hanem ólommal együtt jelentkezett, mégpedigmélyebben, mint a rézércfészkek, A rézérceknél lényegesen kisebb mennyiségűólmos ezüstércet a bányatelepen átválogatták, tisztították. Az okmányokcsak az ezüstbányákat és a tisztított ezüstöt említik. Officináról, kohóról ezüsttelkapcsolatban azért sem lehetett szó, mert az ezüstércet magánkohókban nem olvaszthatták,azt teljes egészében a kincstári beváltóhelyeken kellett beváltani.A bányászott érc mértékegysége a középkorban általában a köböl, majd atargonca, Pahr, Paar, Parn, Eaar volt. Az ezüstnél a középkorban a márkát használtákmennyiségmérésre. Mindkettő űrmérték. A Parn Pech Antal szerint 2,3bécsi mázsát, vagyis 1,1 q-t tett ki, egy másik szerző pedig a mérővel veszi azonosnak(45).Az olvasztott finomrezet a tulajdonos szabadon hozhatta forgalomba. A rudabányaivállalkozók vagy maguk kereskedtek a rézzel, vagy eladták a rézkereskedelmetnagyban űző vállalkozóknak. A bányászok vámmentességet élveztek. CzigenfuselErasmus rudabányai polgár alkalmazottaival együtt 1439-ben Albert királytóloly értelmű szabadalmat nyert, amely szerint nevezett és alkalmazottai áruikkalbármely országrészben szabadon kereskedhetnek, őket bírói eljárás alá vonnisenkinek kérelmére nem lehet (46). Egy 1437. évi oklevél Rudabánya piacát említi(47). Pár a vásártartás biztosította a bányamunkából élők részére a környékrőlpiacra hozott élelmiszereket, mégis Rudabánya lakosságának jelentős része a bányamunkamellett mellékesen, vagy egyedüli keresetforrásként őstermeléssel is foglalkozott,de miután az amúgy is csekély terjedelmű faluhatár jórészben sovány,rosszul termő területnek bizonyult, szükség volt a mezőgazdasági teriilet növelésére.1359-ben Vadászi László földesúr Nyárág, Ormos és Újfalu nevű szomszédosbirtokait elfoglalták és nem törődve az uralkodó többszöri utasításával, a törökhódoltság idejéig szántottak-vetettek ezeken a határokon (48).A bányaváros társadalma a középkor végére erősen rétegeződött. A bányatársulatokbabeletársult földesúr mellett megtaláljuk itt a meggazdagodott tőkés2 Rudabánya — 2/6 S