Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

jedése 15 db bányamérték, összesen 752 640 négyzetöl, Rudabányától Felső- ésAlsótelekesig húzódik, de zárt kutat mány a i már ez időben Perkupáig terjednek.A kincstáron kívül gróf Andrássy Manó 1872-től kutatást folytat a területen, saz előfordulás jelentős, még nem adományozott részét zártkutatmányokkal lefoglalta.Kutatásai Rudabányán, Alsó-és Felsőtelekesen a kincstár bányabirtokának keletiés nyugati szélén helyezkednek el, (/. térképmelléklet.)Az adományozott bányatelkek aránya az előforduláson ekkor 15 kincstári és7 Andrássy tulajdonát képező volt.Maderspach szerint a vasérc előfordulása az egész lefoglalt területen megtalálható,azonban mélységbeli kiterjedését még nem állapították meg,A kincstár adományozott bányatelkeinek védnevei a következők:1. Pech 6. Splényi 11. Breuer2, Berta 7, Bruimann 12. Andrássy,f. Deák Ferenc 8. Ncp. János 13. Miksa4. DivaLd 9. Vilmos 14. Gortibossy5. Szlávy 10. Kerkápolyi 15. LónyayMaderspach (2) 1880-ban kiadott dolgozatában az említett bányatelkekről akövetkezőkben emlékezik meg:Pech bányatelek területén a 120 m hosszú csapásirányú vágatokban a vasérctelephatározott É-i dőlést mutat. A feltárt érc mangántartalma 6,61 %-ot is elér,s a csucsomi „mangánkovával" Diósgyőrben szép tükörvas előállítására használják.A Deák Ferenc bányatelekben hajtott táró vasérce az 54% vastartalmat iseléri. Összefüggését a Pech és Berta bányatelkek vasércelőfordulásaival valószínűnektartja.A Szlávy és Divald bányatelkekben a kutatóvágatok vájvégein a mészkő ahegy lejtőjével párhuzamosan emelkedik. Az előforduló „vaskő", kivéve egyes„vérvaskő" darabokat, többnyire földes, meszes, porhanyós. Az utóbbi bányatelekterületén jelentős számban találhatók a régebbi bányászat nyomai.A Rudahegy É-i lejtőjén fekvő Splényi bányatelek kutatóvágatai egészen avölgy talpáig terjednek. Legnagyobb vastagságuk kb. a hegy közepére esik, s 16 — 18m. A vasérc e bányatelek területén tisztább, mint az előbbiekben, de a mélyebbszinteken itt is előfordulnak ólomércek és a vaspáthoz hasonló ankerites vasércek.A Bruimann és Nefiomuki János bányatelkek feltárása céljából kívánatosnaklátta Maderspach az Égervölgy-i altáró folytatását, amely akkoriban 160 m hosszúvolt és „tiszta mészkőben hajtatott, anélkül, hogy vaskövet metszett volna." E bányatelekbenelőforduló vasérc helyenként baritos, tömörebb kifejlődésű szép mangántartalommal.Vilmos bányatelekben a telep csapása 320 m-ben ismert. Az érclencsék vastagsága0,5—4,0 m között változik. A fejtések kb. 50 m művelési magasságban folynak.Kerkápolyi, Breuer és Andrássy bányatelkekben a feltárás kb. 10—18 m mélyaknákkal történt, amelyek a szerző ott jártakor már majdnem kivétel nélkül beomlottak,így az előfordulásról biztos adatokat már nem tudott gyűjteni. A számos„horpa" és régi kutatási nyom mindhárom bányatelek területén igazolja a vasércjelenlétét,Miksa bányatelekben a „fekhelyt" 20 m vastagságban tárja fel „egy régi feszítőékesmunkával mívelt tárna," A táró kezdetén a vasérc 4 m vastagságban tömött