Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

összgépi teljesítmény 35%-át adják. Az állandóan robbantással dolgozó, 5 ezért sokfúrást végző ércbányászat legfontosabb energiahordozójának, a síírített levegőnektermelésére az első kompresszort Rudabányán 1906"-ban, 2@ évvel a nagyüzemibánya megnyitása után helyezték üzembe. Számuk a fúrókalapácséval együtt emelkedett,kapcsolatban azzal, ahogy a külszíni bánya a laza talajok zónájánál mélyebbrehatolva, nagyobb fúrási és robbantási munkát kívánó kőzetekkel találta szembenmagát, majd új és egyre fokozódó igényű fogyasztóként a földalatti bányászatjelentkezett. A legutóbbi években a kompresszorteljesítmény több mint kétszereséreemelkedett, elsősorban a földalatti üzem fejlődése, s az ahhoz tartozó sűrített levegősgépi berendezések, mint a rakodókocsi, fúrótámasz stb. bevezetése miatt. Bár az1 m 3 termel vényre jutó kompresszorteljesítmény 1927 óta közel négyszeresérenövekedett és a bánya történetében 1955-ben érte el a legmagasabb értéket, a sűrítettlevegő ellátás fejlődése nem elegendő. 1 m 3kitermelt kőzetre csupán 75 m 3 levegőjut, viszont a külföldi példák szerint nagyjából azonos sűrített levegős gépesítettségifok mellett, figyelembe véve a külszíni és földalatti eltérő levegőigényt is, legalább90—100 m 3 lenne szükséges 1 m 3 termel vényre vonatkoztatva. Ez a hiány nem elméleti,hanem a munkahelyi kis légnyomás is ezt igazolja.A másik nagy csoport, a szállítót ere ndezések köre, a bányászat első évtizedébenúgyszólván az egyedüli gépesítést jelentette. Fontossága érthető, mert Barcikáigití km hosszú iparvágányon szállított a bánya. Ez a magyarázata annak is, hogya gépcsoporton belül miért a gőzmozdonyok vittek vezető-szerepet 1925-ig, mikor isa normál nyomtávú vasutat Rudabányáig kiépítették, s a keskenynyomtávú szállítása bánya határain nem terjedt túl. A korszerű megoldásokra való törekvés széppéldája, hogy a bánya belső munkáinál 1906-tól kezdve benzinmotoros mozdonythasználtak a gőzüzemű kotrógép mellett, míg a felsővezetékes villamosmozdonyszállítást1910-ben vezették be. Az előbbi volt a munkahelyi szállítás gépesítésénekelső esete Rudabányán. Kár, hogy üzemük nem volt folyamatos és a gépek elavulásaután hasonló újabb mozdonyt nem állítottak használatba és érctermelési munkáknálsohasem használták fel. A munkahelyi mozdonyszállítás csak 1953-ban jelent megismét, előbb a külszíni érctermeléshez beállított Diesel-mozdonyokkal, majd 1954-tőla földalatti munkáknál a főszállítás és a munkahelyek közötti vágatszakaszokbanakkumulátoros mozdonnyal. Mindkettő bebizonyította hasznosságát, s a jövőben isa főszállítás felsővezetékes villamosmozdony-szállításra berendezett pályái és ahelyüket állandóan változtató és haladó munkahelyek közötti csille forgalom lebonyolításánaklegmozgékonyabb gépei maradnak. A felsővezetékes villamosmozdonyszállításbevezetésétől kezdve állandóan terjeszkedett, s a rendszer korszerűsödésétkisebb-nagyobb kihagyásokkal követte, s végül 1954-ben összes elavult mozdonyaiújakra cserélődtek át. Külszínen és föld alatt megmaradt a főszállítás legjobb eszközének,s a jövőben is ezt a szerepet tölti be.A mozdony szállítás 1925 után átmenetileg háttérbe szorult, s helyette a végtelenkötelű szállítás került előtérbe. Ennek részben természetes oka a külszínibánya mélyülése volt, ami a művelés magasságában kiképzett hányók továbbihasználatát lehetetlenné, s a meddő felvontatását szükségessé tette. Ez időszakbanviszont igen nehézkes és kellemetlen vonalvezetésű végtelenkötelű pályákat létesítettekolyan helyeken, ahol a mozdonyszállítás kiterjesztése, a mélyebb külszínitölcsérek és a kialakuló földalatti kutatások céljaira készült kisebb kötél vontat ássálkiegészítve, célszerűbb lett volna. A végtelen kötelű szállítás ilyen hátrányos túltengésétcsak az altáró elkészítése szüntette meg. A meddőfelvonókon kívül még