Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

JJB8Ü —1904 között csak rövidebb adatszolgáltatásokkal bővült Rudabányaismerete. Schmidt 5. ásványtani [39], Guckler Gy. [11] és Kerpdy A. [17] ércioldtaniadatokat közölt. 1íi04-bcn jelent meg A'oc/i /l, kiváló tanulmánya a „Rudobánya —Szent Andrási hegvvonulat^-ról [19], amelyben a vonulat földtani és ércteleptanimegismerésének korszerű alapjait rakta le. Megállapításaival korát annyiramegelőzte, hogy sokáig még a „tudományos"' földtan sem vette azokat figyelembe.Koch A. munkájához képest nagy visszafejlődést jelent Hahu K. [12] és Papp K, [34]érctcleptani ismertetése.Rudabánya földtani megismerésének fontos mérföldköve Pálfy M. [3fP monográfiájánakmegjelenése. Pontos térképezés alapján megbízható képet rajzolt a hegységföldtani felépítéséről és ezen belül az érctelepeket részletesen tárgyalta. Megállapításaita későbbi vizsgálatok szerint mindössze három pontban kellett módosítani:1. a ladini emelet képződményeinek tágabbra vonása (tévesen karbonba és alsótriászbasorolt képződmények idesorolásával); 2. a metaszomatikus vasérc anyagánakkampili mészkőből származtatása; 3. az érces képződmény szerkezeténekegyszerű redőkkel való értelmezése.Kállai G. [15] a bányafeltárások adatait a P«7/y-féle redős szerkezet fenntartásávalúgy kívánta értelmezni, hogy két, többé-kevésbé összefüggő vasérctelepettételezett fel. A felső — kezdettől művelés alatt álló — telep szerinte anizusi mészkőből(a dolomitot is mészkőből származtatta Mg-metaszomatózis útján) alakultki és ezt a vöröscsíkos „közbülső" márga választja el az általa felfedezett kampilimészkő alapanyagú alsó teleptől. Különös, hogy ez a jó megfigyelő, akinek figyelméta telepek márgaérintkezésein fellépő baritfelhalmozódások sem kerülték el, az ércpikkelyektöbbszörös megismétlődését elméletével összhangba tudta hozni.'Véczely A, [37] sajátságos módon a teljes érces képződményt az alsó-triászbaillesztette, s azon belül nyugodt, jelentősebb tektonikai zavaroktól mentes településttételezett fel. Homokkő, agyagpala, márga, mészkő, dolomit függőleges és vízszintesváltakozásait hirtelen fáciesváltozásoknak minősítette. Az érctestek eloszlásátés minőségét szerinte a kiindulási anyag metaszomatózisra alkalmassága szabtameg. A pát vasérc márgaérint kezesein megfigyelte a barit- és szulfidfelhal mozódásokat.Rudabánya elsősorban az oxidációs öv — ásványainak megismerése ezutánszámos új, pontos vizsgálat révén lendült előre: Tokody L. [43, 44] részletes kristálytanileírást nyújtott, Pákozdi V. [35] a tetraedrit ásványkémiáját tisztázta, KcrtaiGy. [1HJ a másodlagos ásványokat genetikai rendszerbe foglalta és az érctelep elemtársnlásárólgeokémiai áttekintést állított össze. Koch S. [20, 21] a rézásványokmásodlagos termékeinek keletkezésmódját és átalakulási rendjét minden részletrekiterjedően felderítette, majd munkatársaival [Koch S.—Grasselly Gy.—Danáik É.22] a bányahely teljes, korszerű ásványtani feldolgozását nyújtotta genetikai ésgeokémiai jellemzéssel.1948-ban Balogh K. és Pantó G. részletes földtani térképezésével indult megaz érces terület korszerű újravizsgálata [1 —S, 26—30, 33] Az eredmények egységesnagyszerkezeti keretbe állítását és a bányaföldtani részletadatokkal való egybehangolásáta nagyleudületű vasérckutatás és a bányaföldtani szolgálat megalakításatette lehetővé. Ismertetésünket erre a legutóbb összegezett [32, 33] kollektív munkáraalapozzuk.