Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

14. táblázatSiO E Fe sO sMnO AI.O, CaO MgO BaSO, 1/7. V.Kudabányai átlag 0,49 52,00 1,34 32,78 18,53 4 4,37Rudabányai átlag 3,68 13,17 1,33 24,14 16,89 co„ - 40,34Ózd 1947. XII. 8.0,60 3,15 0,19 0,20 31,29 18,70 0,08 0,01 kMM2,74 12,15 0,63 0,53 32,64 5,'.'7 11,91 0,01 33,091,07 2,4a 0,35 0,31 33,60 18,17 0,03 0,02 45,16.Andrássy lí. XTI. íelv. mellett 1,80 4,00 0,23 0,39 30,53 18,64 0,04 0,02 44,93Andrássv II 0,39 9,58 0,44 0,27 34,55 10,07 1,20 0,01 36,36Andrássy II. II. felv.-tól balra 1,46 2,86 0,23 0,38 33,60 17,02 0,04 o,oa 44,72Andrássv III 0,94 12,4 4 0,68 0,43 28,27 15,51 0,05 0,05 41,28Pohánka 1,40 5,00 0,3G 0,53 32,59 16,20 11,01 0,02 44,01Ú7.i\, 1963. április 1.Összehasonlítás céljából megadtuk az 1947. dec. 8-án az ózdi laboratórium általkészített rudabányai átlagdolomit-anyag elemzési adatait is.Meg kell jegyeznünk, hogy a dolomit kohászati felhasználásra eddig még nemkerült.Az ércszállítások minőségi ellenőrzése céljából szükségessé vált az 1919-benmegszüntetett rudabányai laboratórium létesítése, amely 1953 novemberétől márismét rendszeresen végzi a munkahelyi és szállítási minták elemzését.1954-ben a letakarítási munka fokozását 3 db E 505 típusú kotrógép és 2 dbRleichert forgófejes kotrógép, továbbá 1 db földgyalu nagyban elősegítette.A kutatófúrásokra azonban ez évben lényegesen kevesebb beruházási hitelkeretjutott, mint az előző évben, így a fúróberendezések egy részét leszerelték éselszállították.A bányabeli vágatkihajtás további gépesítése céljából PML—5 típusú rakodógépeket,akkumulátoros bányamozdonyokat, Diesel-mozdonyokat, sarabolóvitlákat,légcsőventillátorokat, fúrókalapácsokat szereztek be,A gépesítés következményeképpen növekedő termelést az Ijc táblázat mutatja.A vasérctermelés, nem számítva ércnek a termelt ankeritet, az 5 éves tervidőszakutolsó évében az 1938. évinek 129%-ára emelkedett.E termelésnövekedésnek azonban hátránya is jelentkezett. A külszíni termelésés a földalatti feltárások jelentős mennyiségű ankerit és pátvasérctermelést iseredményeztek, amelyet a kohók az első 5 éves tervidőszak második évétől márnem voltak hajlandók átvenni. Emiatt a tárolt érckcszletek igen rohamosan szaporodtak.Az ankerit és pátvasércen kívül még a barnavasérc termelési tervében előírtmennyiségének átvételétől is elzárkózott a kohászat, mert jobb minőségű külföldiérceket kapott, amelyek felhasználásával nagyobb nyersvastermelést tudott elérni.Ennek bizonyítéka az, hogy míg 1938-ban 1 tonna nyersvas termeléséhez 760kg rudabányai ércet használtak fel a kohók, addig 1949-ben csak 579 kg-ot és 1953-ban csak 319 kg-ot.Az 5 éves tervidőszak végére a fenti okok miatt a barnavasérckészlet Ruda-